Page - 480 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

480 E régi élet megszűnt; beállott a szabadabb fejlődés korszaka; a bás- tyáitól megszabadult város gyorsan terjeszkedett tovább s nyerte azt a kedvező alakját, mely az ország egyik legszebb helyévé avatja, jelenleg a Belváros, Ferdinánd-, Ferencz-, Új- és Nádorváros meg a kis távolra fekvő Szabadhegy teszik a részeit Győrnek, mely szabad királyi várossá 1743-ban lőn. Törzse a Belváros; hosszú időn át ez volt a város szellemi, hatósági, törvénykezési s forgalmi életének gócza. Itt voltak felsőbb iskolái, itt kivá- lóbb hatósági épületei, s mint a Dunáig terjedő városrész, eleven tere volt a lakosság fő éltető elemének, a kereskedésnek. Hosszúdad alakban terjed nyugattól kelet felé; éjszaki természetes határvonalát a Duna, a nyugatit a Rába alkotja. A két folyó által határolt szögletben emelkedik a város legkimagaslóbb területe, a Káptalandomb a székestemplommal, a püspöklakkal, a szemi- nárium és a kanonokok házaival. A középütt fekvő székesegyház régi eredetű; valamikor román-csúcsíves jellegű volt; később újabb ízlés szerint átalakították. Gazdag díszítményei, gyönyörű falfestményei most is legszebb templomaink sorába emelik. Déli oldalán vele kapcsolatosan emelkedik a csúcsíves szerkesztésű Héderváry-kápolna, Héderváry János győri püspöknek XIV. századbeli kitűnő alkotása. Itt van elhelyezve Szent László királyunk remek művű ezüst mellszobra, melyet a XVII. században szereplő Naprágyi Döme püspök ajándékozott Győrnek. A műkincsekben igen gazdag székes- egyház hatalmas homlokzatával nyugatra, a püspöki palota felé tekint, mely a városnak egyik legrégibb épülete s melynek falai közt két ízben talált menedékre az ország szent koronája. Keleti része a XV. században épült csúcsíves kápolnát rejti magában, mely Dóczy Orbán győri püspök mű- ízlésének köszöni létét. A püspöki palota másfél századig katonai parancs- nokoknak szolgált lakásúl, míglen 1745-ben Mária Terézia királynő jogos tulajdonosának, a győri püspöknek a birtokába bocsátotta vissza. Az 1809-iki ostrom alkalmával tűz pusztítá el e palotát; ekkor hamvadt el okiratokban gazdag levéltára is. A székesegyház mögött kelet felé a nagyobb papnevelő intézet fekszik gazdag és értékes könyvtárával, körülötte pedig a káptalan tagjainak lakai. A káptalan eredete Szent István koráig terjed; tagjainak száma valamikor 34 volt, jelenleg 14. A Káptalandomb keleti lábánál éjszak-déli irányban húzódó Alsó-Duna- útcza a város fő piaczára, a Széchenyi-térre vezet, melyen szép szobor-