Seite - 480 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2
Bild der Seite - 480 -
Text der Seite - 480 -
480
E régi élet megszűnt; beállott a szabadabb fejlődés korszaka; a bás-
tyáitól megszabadult város gyorsan terjeszkedett tovább s nyerte azt a
kedvező alakját, mely az ország egyik legszebb helyévé avatja, jelenleg a
Belváros, Ferdinánd-, Ferencz-, Új- és Nádorváros meg a kis távolra fekvő
Szabadhegy teszik a részeit Győrnek, mely szabad királyi várossá 1743-ban
lőn. Törzse a Belváros; hosszú időn át ez volt a város szellemi, hatósági,
törvénykezési s forgalmi életének gócza. Itt voltak felsőbb iskolái, itt kivá-
lóbb hatósági épületei, s mint a Dunáig terjedő városrész, eleven tere volt
a lakosság fő éltető elemének, a kereskedésnek. Hosszúdad alakban terjed
nyugattól kelet felé; éjszaki természetes határvonalát a Duna, a nyugatit
a Rába alkotja.
A két folyó által határolt szögletben emelkedik a város legkimagaslóbb
területe, a Káptalandomb a székestemplommal, a püspöklakkal, a szemi-
nárium és a kanonokok házaival. A középütt fekvő székesegyház régi
eredetű; valamikor román-csúcsíves jellegű volt; később újabb ízlés szerint
átalakították. Gazdag díszítményei, gyönyörű falfestményei most is legszebb
templomaink sorába emelik. Déli oldalán vele kapcsolatosan emelkedik a
csúcsíves szerkesztésű Héderváry-kápolna, Héderváry János győri püspöknek
XIV. századbeli kitűnő alkotása. Itt van elhelyezve Szent László királyunk
remek művű ezüst mellszobra, melyet a XVII. században szereplő Naprágyi
Döme püspök ajándékozott Győrnek. A műkincsekben igen gazdag székes-
egyház hatalmas homlokzatával nyugatra, a püspöki palota felé tekint, mely
a városnak egyik legrégibb épülete s melynek falai közt két ízben talált
menedékre az ország szent koronája. Keleti része a XV. században épült
csúcsíves kápolnát rejti magában, mely Dóczy Orbán győri püspök mű-
ízlésének köszöni létét. A püspöki palota másfél századig katonai parancs-
nokoknak szolgált lakásúl, míglen 1745-ben Mária Terézia királynő jogos
tulajdonosának, a győri püspöknek a birtokába bocsátotta vissza. Az
1809-iki ostrom alkalmával tűz pusztítá el e palotát; ekkor hamvadt el
okiratokban gazdag levéltára is.
A székesegyház mögött kelet felé a nagyobb papnevelő intézet fekszik
gazdag és értékes könyvtárával, körülötte pedig a káptalan tagjainak lakai.
A káptalan eredete Szent István koráig terjed; tagjainak száma valamikor
34 volt, jelenleg 14.
A Káptalandomb keleti lábánál éjszak-déli irányban húzódó Alsó-Duna-
útcza a város fő piaczára, a Széchenyi-térre vezet, melyen szép szobor-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Band 16/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (2)
- Band
- 16/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 334
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch