Page - 572 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2
Image of the Page - 572 -
Text of the Page - 572 -
m
melynek egyik fele a Duna partján, másik fele magaslaton fekszik, a honnét
gyönyörű kilátás nyílik az Alföld messze rónáira. Itt hált meg II. Lajos
Sárkány Ambrus kastélyában, s mikor kedvencz paripáján Mohács felé indúlt,
az összerogyott. Valaha váreród volt, ennek azonban ma nyoma sincs.
A török időkben palánkkal volt kerítve. Itt látható, nem messze a Dunától,
az e megyében levő utolsó török-kori emlék: egy minaret (torony) egész ép
állapotban. A hun monda szerint Erd alatt Battánál törtek be a hunok a
római birodalomba; az itt levő százhalmot is a tárnokvölgyi nagy csatában
elesett hunok temetkezési helyének tartja a hagyomány; a tudományos
kutatások azonban azt látszanak megerősíteni, hogy e temetkezési helyek
sokkal régibb eredetűek s a kelták korából származhatnak.
Alább fekszik Ercsi, a megye legnagyobb községeinek egyike 5-700
lakóval. Híres uradalomnak székhelye, mely báró Lilien keze alatt beren-
dezés tekintetében az ország legelső gazdaságainak egyike volt; később a
báró Eötvös családé lett. Kastélya és parkja ma sokat vesztett fényéből, de
egyes régi római emlékek, így az óbuda-eszéki országútnak egy távolságot
jelző köve ma is megvan a parkban. Báró Eötvös józsefnek itt porladó
hamvait koronként ma is kegyelettel keresi föl ifjabb nemzedékünk. A török
uralom alatt szintén palánkkal kerített hely volt, melyben a törökök az
első török vendéglőt — karavan-szerájt — állították fel bádog tetővel fedve.
Erre a helyre s általában a Duna-menti községekre a törökök nagyfigyelmet
fordítottak, mert a mohácsi vész után ez volt Buda felé a rendes útjok. Ezért
az alább fekvő Duna-Adony község szintén nevezetes hely volt; Mátyás
király Kinizsynek adta, a kiről átszállt nejére, Magyar Benignára, kinek
révén a Kánuzáti Horváth családé lett. Közelebbit nem tudunk ugyan
múltjáról, mert csak egy múlt századi külföldi utazó, Lady Wortley Montague
említ annyit a XVIII. század elejéről kelt leírásában, hogy a török uralom
alatt annyira fontos hely akkor már romokban hevert s az alatta elterülő
részről egész Mohácsig azt írja, hogy erdők borítják, s ember alig fordúl
meg rajta. Ma Adony újra jelentékeny hely 4.500 lakóval, járási hivata-
lokkal, helyi iparral, élénk kereskedelemmel. Ez a fő összekötő hely a
Csepel-sziget és Fejérmegye között s Adonyt magát két útvonal köti össze
Székes-Fej érvárral. Az egyik Kápolnás-Nyéknél ágazik a budapest-székes- *
fejérvári útvonalba, a másik pedig Seregélyes községen át egyenesen Székes-
Fejérvárra vezet. Az egykor erdőborította helyeken ma a legszebb gazdaságok
vannak s Adony ma nemcsak a legnagyobb, hanem a legjobb uradalmak
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Volume 16/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (2)
- Volume
- 16/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 334
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch