Seite - 572 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

m melynek egyik fele a Duna partján, másik fele magaslaton fekszik, a honnét gyönyörű kilátás nyílik az Alföld messze rónáira. Itt hált meg II. Lajos Sárkány Ambrus kastélyában, s mikor kedvencz paripáján Mohács felé indúlt, az összerogyott. Valaha váreród volt, ennek azonban ma nyoma sincs. A török időkben palánkkal volt kerítve. Itt látható, nem messze a Dunától, az e megyében levő utolsó török-kori emlék: egy minaret (torony) egész ép állapotban. A hun monda szerint Erd alatt Battánál törtek be a hunok a római birodalomba; az itt levő százhalmot is a tárnokvölgyi nagy csatában elesett hunok temetkezési helyének tartja a hagyomány; a tudományos kutatások azonban azt látszanak megerősíteni, hogy e temetkezési helyek sokkal régibb eredetűek s a kelták korából származhatnak. Alább fekszik Ercsi, a megye legnagyobb községeinek egyike 5-700 lakóval. Híres uradalomnak székhelye, mely báró Lilien keze alatt beren- dezés tekintetében az ország legelső gazdaságainak egyike volt; később a báró Eötvös családé lett. Kastélya és parkja ma sokat vesztett fényéből, de egyes régi római emlékek, így az óbuda-eszéki országútnak egy távolságot jelző köve ma is megvan a parkban. Báró Eötvös józsefnek itt porladó hamvait koronként ma is kegyelettel keresi föl ifjabb nemzedékünk. A török uralom alatt szintén palánkkal kerített hely volt, melyben a törökök az első török vendéglőt — karavan-szerájt — állították fel bádog tetővel fedve. Erre a helyre s általában a Duna-menti községekre a törökök nagyfigyelmet fordítottak, mert a mohácsi vész után ez volt Buda felé a rendes útjok. Ezért az alább fekvő Duna-Adony község szintén nevezetes hely volt; Mátyás király Kinizsynek adta, a kiről átszállt nejére, Magyar Benignára, kinek révén a Kánuzáti Horváth családé lett. Közelebbit nem tudunk ugyan múltjáról, mert csak egy múlt századi külföldi utazó, Lady Wortley Montague említ annyit a XVIII. század elejéről kelt leírásában, hogy a török uralom alatt annyira fontos hely akkor már romokban hevert s az alatta elterülő részről egész Mohácsig azt írja, hogy erdők borítják, s ember alig fordúl meg rajta. Ma Adony újra jelentékeny hely 4.500 lakóval, járási hivata- lokkal, helyi iparral, élénk kereskedelemmel. Ez a fő összekötő hely a Csepel-sziget és Fejérmegye között s Adonyt magát két útvonal köti össze Székes-Fej érvárral. Az egyik Kápolnás-Nyéknél ágazik a budapest-székes- * fejérvári útvonalba, a másik pedig Seregélyes községen át egyenesen Székes- Fejérvárra vezet. Az egykor erdőborította helyeken ma a legszebb gazdaságok vannak s Adony ma nemcsak a legnagyobb, hanem a legjobb uradalmak