Page - 82 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

èô a parasztsâg târsadalmi, politikai és gazdasâgi helyzete, mert a régi jobbâgv- sägot az ôrôk-haszonbér vâltotta fol, mely a paraszt embernek nagy jog- védelmet nyûjtott. Ezzel kapcsolatosan tôrtént a jogintézmények gyökeres âtalakulâsa, mert az olmützi püspökseg, a kolostorok, utöbb meg egyes vârosok és fôurak jobbâgyai szâmâra adott kivâltsâgok l'ij jogâllapotokat teremtettek, melyek oly gyorsan fejlôdtek, hogy mâr a XIII. szâzad végén szilârd alapra voltak fektetve, minthogy különösen II. Otakâr kirâly buzgôn oltalmazta azokat az ôrgrôfsâg egész terûletén. A XIII. szâzadi Premysl csalâdbeli uralkodök, kivâlt II. Otakâr buzgön tâmogattâk a vârosokat s fejlôdésûket fôképen vârosi jogok adomânyozâsâval segitették elô, melyek részben a szâsz vagy magdeburgi, részben a bajor. vagy nürnbergi jogböl kölcsönöztettek. Az elsô vâros, mely Morvaorszâgban német jogot kapott, Freudenthal volt (12 13), ezt követte 1 224-ben Troppau (akkor mindkét vâros Morvaorszâghoz tartozott), 1243-ban Brünn, melynek joga olyan virâgzâsnak induit, hogy 63 morva vâros és mezôvâros vâlasztotta a brünni vârosi birôsâgot fôlebbezô hatôsâgâvâ. Hasonlö fontossâgra emel- kedett az olmützi vârosi jog, melyet jânos ôrgrôf (1352) mindazon morva vârosok fôlebbezô székévé tett, a melyek magdeburgi joggal éltek. Nagy fontossâgra emelkedett az iglaui vârosi és bânyajog is. Iglau bânyaûgyekben az összes cseh orszâgok fôlebbezô széke lett, de a szâsz bânyavârosoknak is adott litbaigazitâst. Az âltal, hogy a morva vârosok, példâûl Brünn Magde- burggal, Olmütz meg Boroszlôval âllt a jogélet terén ôsszekôttetésben, élénk forgalom tâmadt a cseh kirâlyi és némely német vârosok kôzt, melyek kôzûl Magdeburg mellett különösen Nürnberg és Köln érdemelnek emlitést. Mikor a biiszke és hatalmas II. Otakâr a Habsburgi Rudolftal vivott morvamezei csatâban elesett (1278), Morvaorszâg ôt éven ât, a hadi kôltségek megtéritéseig Rudolfnâl maradt zâlogban, de Otakâr utöda, II. Venczel alatt ismét Csehorszâggal egyesittetett, csakhogy nem addigi kiterjedésében, minthogy az Oppa-vidék idôkôzben elvâlasztatott tôle és Csehorszâgtôl fûggô hûbéres herczegségképen II. Otakâr tôrvénytelen fiânak, Miklösnak adomânyoztatott. II. Venczel fia és utöda, III. Venczel zârta be a Premysl hâzbeli uralkodök sorât; tudvalevöleg Olmützben orgyilkos ölte meg (1306), mikor Morvaorszâgban hadat gyujtött, hogy Lengyelorszâgot, melyet atyja szerzett meg, magânak és csalâdjânak biztositsa. Morvaorszâg a vegyes hâzbeli uralkodök alatt. A Premyslek kihaltâval I. Habsburgi Albert német kirâly prôbâlta a cseh tartomânyokat csalâdjânak