Seite - 82 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
Bild der Seite - 82 -
Text der Seite - 82 -
èô
a parasztsâg târsadalmi, politikai és gazdasâgi helyzete, mert a régi jobbâgv-
sägot az ôrôk-haszonbér vâltotta fol, mely a paraszt embernek nagy jog-
védelmet nyûjtott. Ezzel kapcsolatosan tôrtént a jogintézmények gyökeres
âtalakulâsa, mert az olmützi püspökseg, a kolostorok, utöbb meg egyes
vârosok és fôurak jobbâgyai szâmâra adott kivâltsâgok l'ij jogâllapotokat
teremtettek, melyek oly gyorsan fejlôdtek, hogy mâr a XIII. szâzad végén
szilârd alapra voltak fektetve, minthogy különösen II. Otakâr kirâly buzgôn
oltalmazta azokat az ôrgrôfsâg egész terûletén.
A XIII. szâzadi Premysl csalâdbeli uralkodök, kivâlt II. Otakâr buzgön
tâmogattâk a vârosokat s fejlôdésûket fôképen vârosi jogok adomânyozâsâval
segitették elô, melyek részben a szâsz vagy magdeburgi, részben a bajor.
vagy nürnbergi jogböl kölcsönöztettek. Az elsô vâros, mely Morvaorszâgban
német jogot kapott, Freudenthal volt (12 13), ezt követte 1 224-ben Troppau
(akkor mindkét vâros Morvaorszâghoz tartozott), 1243-ban Brünn, melynek
joga olyan virâgzâsnak induit, hogy 63 morva vâros és mezôvâros vâlasztotta
a brünni vârosi birôsâgot fôlebbezô hatôsâgâvâ. Hasonlö fontossâgra emel-
kedett az olmützi vârosi jog, melyet jânos ôrgrôf (1352) mindazon morva
vârosok fôlebbezô székévé tett, a melyek magdeburgi joggal éltek. Nagy
fontossâgra emelkedett az iglaui vârosi és bânyajog is. Iglau bânyaûgyekben
az összes cseh orszâgok fôlebbezô széke lett, de a szâsz bânyavârosoknak is
adott litbaigazitâst. Az âltal, hogy a morva vârosok, példâûl Brünn Magde-
burggal, Olmütz meg Boroszlôval âllt a jogélet terén ôsszekôttetésben, élénk
forgalom tâmadt a cseh kirâlyi és némely német vârosok kôzt, melyek kôzûl
Magdeburg mellett különösen Nürnberg és Köln érdemelnek emlitést.
Mikor a biiszke és hatalmas II. Otakâr a Habsburgi Rudolftal vivott
morvamezei csatâban elesett (1278), Morvaorszâg ôt éven ât, a hadi kôltségek
megtéritéseig Rudolfnâl maradt zâlogban, de Otakâr utöda, II. Venczel alatt
ismét Csehorszâggal egyesittetett, csakhogy nem addigi kiterjedésében,
minthogy az Oppa-vidék idôkôzben elvâlasztatott tôle és Csehorszâgtôl
fûggô hûbéres herczegségképen II. Otakâr tôrvénytelen fiânak, Miklösnak
adomânyoztatott. II. Venczel fia és utöda, III. Venczel zârta be a Premysl
hâzbeli uralkodök sorât; tudvalevöleg Olmützben orgyilkos ölte meg (1306),
mikor Morvaorszâgban hadat gyujtött, hogy Lengyelorszâgot, melyet atyja
szerzett meg, magânak és csalâdjânak biztositsa.
Morvaorszâg a vegyes hâzbeli uralkodök alatt. A Premyslek kihaltâval
I. Habsburgi Albert német kirâly prôbâlta a cseh tartomânyokat csalâdjânak
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Morvaország)
- Band
- 17/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.93 x 21.95 cm
- Seiten
- 410
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch