Page - 266 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1
Image of the Page - 266 -
Text of the Page - 266 -
266
Eibenschitzbcn. A cseh-, morva- és lengyelorszâgi testvérek seniorjai és papjai
ältal 1606-ban Morvaorszâgban kiadott énekgyûjtemény a legteljesebb ; ezt
a testvérek szâmûzetése utân a lengyel Lissâban 1639-ben ûjra kinyomattâk.
1661-ben pedig Comenius Amsterdamban adta ki hârom részben e czimen:
„Kirchen-, Hauss- und Herzens-Musica". A cseh huszita-énekeknek e hârom
gyûjteménye kivâlô helyen âll az e korban igen nagy szàmû (a XVI. szâzad
vége felé màr majdnem 200) német énekgyujtemények közt, mclyek kôltôinek
soraban az iglaui Sperat nevu pap is elöfordül. A Svâjczbôl, Tirolböl s
egyéb német vidékekrôl a XVI. szâzadban Morvaorszâgba vândorolt s fôleg
Nikolsburgban, Auspitzban és Austerlitzben megtelepûlt s itt 1622-ben tôrtént
kiûtasittatâsukig lakö anabaptistâk is buzgön âpoltâk az egyhâzi éneket.
S ezzel oly korhoz értûnk, a melyben Morvaorszâg âllami és egyhâzi
âllapota nagy âtalakûlâsokon ment keresztul, minthogy a forradalom élére
âllott kôznemesség hatalma megtôretvén, a fônemesség âltal gyakorolt teljes
ônkényuralom lépett a régi kormânyzat helyébe, és a katholikus vallâs
lett a jezsuitâk, kapuczinusok és piaristâk ûj szerzetes-rendeinek segitségével
egyedul uralkodôvâ, mig a mâsvallâsûak vagy e hitre térni, vagy pedig
kivândorolni kényszerûltek. Most a papsâg mellett a nemesség is egyik
fô pârtolôja lôn a zenemûvészetnek. Midôn a harminczéves hâborû lczajlàsa
utân az orszâg ismét fölocsüdott kissé, a csâszâri udvar példâjâra Morva-
orszâg fônemesi csalâdjai, a Liechtensteinok, Dietrichsteinok, Rottalok,
Althanok, Slavatâk, Questenbergek, Podstatzkyk, az olmützi püspökök és
mâsok is fényes kastélyaikban sajât udvari szfn/idzakat kezdtek éptteni,
melyekben egyebek közt zeneel'ôaddsok is kerûltek sorra. A zene muvelése
ez ûton a nagyobb vârosokban is meghonosûlt, nevezetesen Brünnben, hol
I. Lipöt csâszâr ôhajtâsâra az udvar legalâbb télen ât tartözkodott, s hol
a szûntelen hâborùsâg és ellenséges betôrések idején nagyobb biztonsâg
és több târsaséleti kényelem is volt talâlhatô. A Brünn melletti Obrovitz
kolostor 1658-ban diszelôadâssal ünnepelte meg I. Lipöt trônraléptét, s
Rottal gröf is zenekiséretu vigszindarab elôadâsâval ülte meg holleschaui
kastélyâban ez alkalmat. Dietrichstein herczeg, az orszâg fôkapitânya,
1665-ben Brünnben a vâros elöbbkelö köreiböl vâlogatott 60 személylyel
adatott elô egy parasztlakodalmat, a melynél bizonyâra »agy része volt
a zenének is. A Liechtenstein herczegek a morvaorszâgi Eisgrubban s a
vele hatâros ausztriai Feldsbergben lévô fényes kastélyaik falai közt âllandô
szintârsùlatokat és zenekarokat tartottak. Lelkes zenekedvelô volt a Morva-
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Morvaország és Szilézia (Morvaország)
- Volume
- 17/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1897
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 16.93 x 21.95 cm
- Pages
- 410
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch