Seite - 266 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

266 Eibenschitzbcn. A cseh-, morva- és lengyelorszâgi testvérek seniorjai és papjai ältal 1606-ban Morvaorszâgban kiadott énekgyûjtemény a legteljesebb ; ezt a testvérek szâmûzetése utân a lengyel Lissâban 1639-ben ûjra kinyomattâk. 1661-ben pedig Comenius Amsterdamban adta ki hârom részben e czimen: „Kirchen-, Hauss- und Herzens-Musica". A cseh huszita-énekeknek e hârom gyûjteménye kivâlô helyen âll az e korban igen nagy szàmû (a XVI. szâzad vége felé màr majdnem 200) német énekgyujtemények közt, mclyek kôltôinek soraban az iglaui Sperat nevu pap is elöfordül. A Svâjczbôl, Tirolböl s egyéb német vidékekrôl a XVI. szâzadban Morvaorszâgba vândorolt s fôleg Nikolsburgban, Auspitzban és Austerlitzben megtelepûlt s itt 1622-ben tôrtént kiûtasittatâsukig lakö anabaptistâk is buzgön âpoltâk az egyhâzi éneket. S ezzel oly korhoz értûnk, a melyben Morvaorszâg âllami és egyhâzi âllapota nagy âtalakûlâsokon ment keresztul, minthogy a forradalom élére âllott kôznemesség hatalma megtôretvén, a fônemesség âltal gyakorolt teljes ônkényuralom lépett a régi kormânyzat helyébe, és a katholikus vallâs lett a jezsuitâk, kapuczinusok és piaristâk ûj szerzetes-rendeinek segitségével egyedul uralkodôvâ, mig a mâsvallâsûak vagy e hitre térni, vagy pedig kivândorolni kényszerûltek. Most a papsâg mellett a nemesség is egyik fô pârtolôja lôn a zenemûvészetnek. Midôn a harminczéves hâborû lczajlàsa utân az orszâg ismét fölocsüdott kissé, a csâszâri udvar példâjâra Morva- orszâg fônemesi csalâdjai, a Liechtensteinok, Dietrichsteinok, Rottalok, Althanok, Slavatâk, Questenbergek, Podstatzkyk, az olmützi püspökök és mâsok is fényes kastélyaikban sajât udvari szfn/idzakat kezdtek éptteni, melyekben egyebek közt zeneel'ôaddsok is kerûltek sorra. A zene muvelése ez ûton a nagyobb vârosokban is meghonosûlt, nevezetesen Brünnben, hol I. Lipöt csâszâr ôhajtâsâra az udvar legalâbb télen ât tartözkodott, s hol a szûntelen hâborùsâg és ellenséges betôrések idején nagyobb biztonsâg és több târsaséleti kényelem is volt talâlhatô. A Brünn melletti Obrovitz kolostor 1658-ban diszelôadâssal ünnepelte meg I. Lipöt trônraléptét, s Rottal gröf is zenekiséretu vigszindarab elôadâsâval ülte meg holleschaui kastélyâban ez alkalmat. Dietrichstein herczeg, az orszâg fôkapitânya, 1665-ben Brünnben a vâros elöbbkelö köreiböl vâlogatott 60 személylyel adatott elô egy parasztlakodalmat, a melynél bizonyâra »agy része volt a zenének is. A Liechtenstein herczegek a morvaorszâgi Eisgrubban s a vele hatâros ausztriai Feldsbergben lévô fényes kastélyaik falai közt âllandô szintârsùlatokat és zenekarokat tartottak. Lelkes zenekedvelô volt a Morva-