Page - 271 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1
Image of the Page - 271 -
Text of the Page - 271 -
271
Lassanként azonban Bécsbôl mégis csak megindúlt Ausztria zeneéleté-
nek fôllenditése. A német dal, melynek Ausztriában Mozart, Beethoven,
Schubert, Morvaországban pedig Müller Venczel (megh. 1835), Pazdirek
(Gotthard) s a Sziléziában (Engelsbergben, 1825) született, de Olmützben
kiképzett Schön Ede (Engelsberg), „minden német egyesúlet e legkedveltebb
dalszerzóje", továbbá Fiby, Pivoda és mások fényes hírnevet szcreztek, —
morva földön is mind több kedvelóre tett szert, de nem maradt el mögötte
a eseh dal sem. Az 1809-ben Zelter által Berlinben megalapított daloskörök
(Liedertafeln), vagyis négy- és tobbszólamú énekek elóadására alakúlt férfi-
dalegyesúletek, melyek 1818-ban már egész Németországban el valának
terjedve, nemkülönben az ezek utan alakúlt s a tagok folvétclében kevésbbé
kizárólagos más hasonló társúlatok nevezetes tényezôvé emelték a férfi-
karéneket az újabb idôk zenemûvelésében. A szabadabb kôzélet s a fôléledt
dalkedvelés Morvaországban is szép számú dalegyesicletet teremtett, még
pedig az 1848 öta mind élescbbé vált nemzetiségi kettéoszlás folytán német
és eseh nyelvûekct. Ennek a korszerú áramlatnak köszönhetö Bukuwky
gröf buzgó kôzremûkôdése mellett a brünni zeneegyesúlet létrejotte is, mely
az idöközben folpezsdúlt politikai élet hatása alatt végre 1862 november
2 2-én megalakúlt.
Az egyesúlet igazgatósága teljes buzgalommal fogott föladata meg-
oldásához, mely abban állott, hogy a zenemúvészet ügyén gyakorlati és
elméleti oktatás, valamint zeneelóadások rendezése útján mentül többet
lendítsen. A legelsó és legégetóbb szükségnek mutatkozó zeneiskola ugyan
az erre fordítható pénz szük volta miatt csak 1866 április elsején nyilhatott
meg, de az 1868 okt. 10-én a brünni zeneegyesúlet múvészeti igazgatójává
lett Kitzler Ottóban kitúnó képzettségú tanerót és derék hangversenymestert
nyert. Az egyesúleti zeneiskola hírneve csakhamar oly jól meg is volt
alapítva, hogy 1871-ben már a városi zeneiskola vezetését is rá bízták,
1873-ban és 1874-ben pedig azt véle teljesen egygyé is olvasztották. Azon
mértékben, a mint az állam, az ország, a város és a morvaországi takarék-
pénztár részérol nyújtott segélyek által gyarapodó jövedelem engedte,
nóvelték az osztályok és tanítási órák, valamint a tanárok számát, úgy,
hogy az iskolának 1891 április 1-én megért 25-éves jubileumáig már
4.101, illetóleg 4.300 férfi- és nótanítványa s 542 osztálya volt, a melyek-
ben zeneelméletet, éneket, hegedút, gordonkát, nagybógót, fuvolát, oboát,
klarinétot, bádogfuvóhangszereket és zongorát tanítottak. Az iskola ma már
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Morvaország és Szilézia (Morvaország)
- Volume
- 17/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1897
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 16.93 x 21.95 cm
- Pages
- 410
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch