Seite - 271 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

271 Lassanként azonban Bécsbôl mégis csak megindúlt Ausztria zeneéleté- nek fôllenditése. A német dal, melynek Ausztriában Mozart, Beethoven, Schubert, Morvaországban pedig Müller Venczel (megh. 1835), Pazdirek (Gotthard) s a Sziléziában (Engelsbergben, 1825) született, de Olmützben kiképzett Schön Ede (Engelsberg), „minden német egyesúlet e legkedveltebb dalszerzóje", továbbá Fiby, Pivoda és mások fényes hírnevet szcreztek, — morva földön is mind több kedvelóre tett szert, de nem maradt el mögötte a eseh dal sem. Az 1809-ben Zelter által Berlinben megalapított daloskörök (Liedertafeln), vagyis négy- és tobbszólamú énekek elóadására alakúlt férfi- dalegyesúletek, melyek 1818-ban már egész Németországban el valának terjedve, nemkülönben az ezek utan alakúlt s a tagok folvétclében kevésbbé kizárólagos más hasonló társúlatok nevezetes tényezôvé emelték a férfi- karéneket az újabb idôk zenemûvelésében. A szabadabb kôzélet s a fôléledt dalkedvelés Morvaországban is szép számú dalegyesicletet teremtett, még pedig az 1848 öta mind élescbbé vált nemzetiségi kettéoszlás folytán német és eseh nyelvûekct. Ennek a korszerú áramlatnak köszönhetö Bukuwky gröf buzgó kôzremûkôdése mellett a brünni zeneegyesúlet létrejotte is, mely az idöközben folpezsdúlt politikai élet hatása alatt végre 1862 november 2 2-én megalakúlt. Az egyesúlet igazgatósága teljes buzgalommal fogott föladata meg- oldásához, mely abban állott, hogy a zenemúvészet ügyén gyakorlati és elméleti oktatás, valamint zeneelóadások rendezése útján mentül többet lendítsen. A legelsó és legégetóbb szükségnek mutatkozó zeneiskola ugyan az erre fordítható pénz szük volta miatt csak 1866 április elsején nyilhatott meg, de az 1868 okt. 10-én a brünni zeneegyesúlet múvészeti igazgatójává lett Kitzler Ottóban kitúnó képzettségú tanerót és derék hangversenymestert nyert. Az egyesúleti zeneiskola hírneve csakhamar oly jól meg is volt alapítva, hogy 1871-ben már a városi zeneiskola vezetését is rá bízták, 1873-ban és 1874-ben pedig azt véle teljesen egygyé is olvasztották. Azon mértékben, a mint az állam, az ország, a város és a morvaországi takarék- pénztár részérol nyújtott segélyek által gyarapodó jövedelem engedte, nóvelték az osztályok és tanítási órák, valamint a tanárok számát, úgy, hogy az iskolának 1891 április 1-én megért 25-éves jubileumáig már 4.101, illetóleg 4.300 férfi- és nótanítványa s 542 osztálya volt, a melyek- ben zeneelméletet, éneket, hegedút, gordonkát, nagybógót, fuvolát, oboát, klarinétot, bádogfuvóhangszereket és zongorát tanítottak. Az iskola ma már