Page - 272 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1
Image of the Page - 272 -
Text of the Page - 272 -
272
mind jobban kiemelkedik csupán fóvárosi jellegéból s mind kózelebb áll
ahhoz, hogy az egész ország zenei kiképzése ügyének szolgáljon, midón
tantervében úgy a gyakorlati, mint az elméleti zcnetanítás színvonalát
szúntelen emelni tórekszik s kóvetkezetesen azon czél felé halad, hogy
valódi zenemúvészeti conservatoriummá fcjlódjék.
Másik irányú múkódést hangversenyeivel fcjt ki az egyesúlct, nagyobb
zenemúveket adván eló évenként rendesen négyszer s ezenkivúl alkalmilag
tóbbszór is. Az eddig elóadásra kerúlt zenemúvek három évszázadot ólelnek
fól s Palestrinával kezdódve és Scarlattit, Tartinit, Viottit, Cimarosát és
Paisiellót nem mellózve a jelenkorig terjednek. A tóbbnyire valamely nagy
nyitánynyal kezdódó elóadások fó darabjai rendesen symphoniák vagy ora-
toriumok s más zenekari múvek voltak, melyek kózúl a tisztán egyházi
jellegúek sinesenek kizárva. De drámai zenemúveknek nem szorosan színpadi
fóltételekhez kótótt részletei is keríiltek egyes esetekben elóadásra. Vegyes
és nói énekkarok is szereztek a músornak némi változatosságot. A kamara-
zenét azonban kevéssé múvelték, minthogy 1867 óta úgyis szándékban
volt ennek a számára külón egyesúletet alakítani, mely végúl létre is jótt.
Most pedig az ország más kiválóbb városainak zenei állapotát kivánjuk
ismertetni. Ezek kózt az elsó hely Olmützot illeti meg, minthogy ott kedvezó
fóltételek mindenkor élesztették és ápolták a zenére való hajlamot. E fól-
tételek kózé tartozik a városnak majdnem az ország szívében való fekvése,
továbbá az, hogy érseki székhely és dúsgazdag káptalanja van, nemkülónben
az ott sokáig fónnállott fóiskola, melynek tanúlói már a város kietlen
kórnyéke miatt is inkább a társas mulatságokban s azok kózt elsó helyen
a zenei elóadásokban kerestek szórakozást; ide sorolandó még a zeneügyet
támogatni mindig kész városi hatóság is, mely városi zenekart szervezett
nemcsak a Szent Móricz plebánia-templom szolgálatára, hanem a színházi zene
ellátására is. Hatalmas lendúletet nyert Olmütz zenészete Rudolf fóherczeg
bibornok-érsek által, ki 1788-ban született, s 1819-tól 1831-ben bekóvetkezett
haláláig viselte e méltóságot. A fóherczeg maga is zongorajátszó és gyakorlott
vezérkónyv-olvasó volt; szerzeményei is vannak s neve elválaszthatatlan
Beethoven lángszellemétól, mert ó is egyike volt a bonni mester azon
pártfogóinak, kik ót évidíjjal állandóan Ausztriához fúzték. Ezért való háláját
Beethoven D-dur Opus 123 (Missa solemnis) czímú miséjének ajánlásával
rótta le. E mise a fóherczegnek az olmützi érseki székbe való beiktatása
ünnepére volt szánva, de a mester csak 1822-ben készúlt el vele, s a mú
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Morvaország és Szilézia (Morvaország)
- Volume
- 17/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1897
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 16.93 x 21.95 cm
- Pages
- 410
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch