Page - 397 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2
Image of the Page - 397 -
Text of the Page - 397 -
397
XVIII. századbeli virágzásáról írott kútfók dicsérô fôljcgyzései tanúskodnak.
Ebben a korszakban is az olmützi ôtvôsségrôl van legtôbb adatunk. Fôn-
maradtak itt tóbbek kózt a Szentháromság oszlopán Forstner Simon által
ezüstból vert alakok.
Az ôtvôsséghez sorakozik a bronzôntés. Morvaországban a tórténet
elótti idôben is ôsmertek és használtak bronzból ôntôtt tárgyakat ; de a
tórténeti idóból való legrégibb bronzôntvények csak a XIV. és a XV. század
termékei. Itt-ott fordúlnak eló román múvészetú bronz feszúletek is ; de
ezeknek keletkezési helyét nem lehet pontosan megállapítani. Számos harang-
óntónek és fegyverkovácsnak a neve ismeretes és harang is sok maradt fônn,
a miból kiderúl, hogy az országban általános volt a bronzôntés gyakorlása.
Az Agoston-rend altbrünni templomában levó hétkarú gyertyatartó, melynek
lábait képzeleti állatfejek díszítik, a XV. századból való ugyan, de semmi
sem bizonyítja, hogy Morvaországban készúlt volna. A renaissance müvészet
idejéból még tôbb harangóntónek és bronzmúvesnek a nevét ismeijük, s jóval
tôbb emlék is maradt fônn. Ezek kózúl elsó sorban említésre méltó a brünni
születésü Jarosch Tamás, császári fegyverkovács Prágában, a kinek egyik
mûve, a prágai Belvedere-kertben levó diszkút, az Alpeseken innen a
renaissance-korbeli bronzóntésnek müvészetileg egyik legbecsesebb emléke.
Ferdinánd császár megbizásából Francesco de Tertio udvari festó 1562-ben
elkészíté a kút tervének rajzát, a mely szerint Ferdinánd fóherczeg udvari
szobrásza, Preysser János, fából kifaragta a mintát. 1563-ban kótótték meg
a szerzódést ; a munka kilencz évig tartott. A kút óntésénél az udvari kovács-
nak fóldije, a bytyskai születésú KliCka (Kriíka) Lórincz, az alakok óntésénél
Hofprugger Farkas segédkezett. A kút két, egymás fólé helyezett és külón-
bózó nagyságú bronz medenczéból áll ; az alsó medencze négy torpe emberkén
nyugszik, míg a felsónek szárát négy karyai alak díszíti. A Morvaországban
levó és a XVI. századból való jelesebb bronzôntvények sorából külónos
említést érdemel Kuen Márius püspók síremléke az olmützi székesegyházban.
A XVII. és XVIII. századbeli bronzóntésnek számos emléke, harang, feszület,
gyertyatartó és tôbb efféle tárgy maradt fônn, és számos ez idóbeli bronz-
óntó nevét ismeijük. Az arany- és az ezüstmúvesek gyakran vórós rézból
is dolgoztak. Ezeken kivúl a rézmúvesek készítettek ebból az anyagból
múvészien formált tárgyakat. Brünnben a rézmúvesek már 1387-ben
czéhet alkottak; a vôrôs rézból készúlt múvészeti becsú tárgyak azonban
a XVI. századból valók és ezek kózt kétségkivúl a legszebb az a vôrôs
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Volume
- 17/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1897
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 352
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch