Seite - 397 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

397 XVIII. századbeli virágzásáról írott kútfók dicsérô fôljcgyzései tanúskodnak. Ebben a korszakban is az olmützi ôtvôsségrôl van legtôbb adatunk. Fôn- maradtak itt tóbbek kózt a Szentháromság oszlopán Forstner Simon által ezüstból vert alakok. Az ôtvôsséghez sorakozik a bronzôntés. Morvaországban a tórténet elótti idôben is ôsmertek és használtak bronzból ôntôtt tárgyakat ; de a tórténeti idóból való legrégibb bronzôntvények csak a XIV. és a XV. század termékei. Itt-ott fordúlnak eló román múvészetú bronz feszúletek is ; de ezeknek keletkezési helyét nem lehet pontosan megállapítani. Számos harang- óntónek és fegyverkovácsnak a neve ismeretes és harang is sok maradt fônn, a miból kiderúl, hogy az országban általános volt a bronzôntés gyakorlása. Az Agoston-rend altbrünni templomában levó hétkarú gyertyatartó, melynek lábait képzeleti állatfejek díszítik, a XV. századból való ugyan, de semmi sem bizonyítja, hogy Morvaországban készúlt volna. A renaissance müvészet idejéból még tôbb harangóntónek és bronzmúvesnek a nevét ismeijük, s jóval tôbb emlék is maradt fônn. Ezek kózúl elsó sorban említésre méltó a brünni születésü Jarosch Tamás, császári fegyverkovács Prágában, a kinek egyik mûve, a prágai Belvedere-kertben levó diszkút, az Alpeseken innen a renaissance-korbeli bronzóntésnek müvészetileg egyik legbecsesebb emléke. Ferdinánd császár megbizásából Francesco de Tertio udvari festó 1562-ben elkészíté a kút tervének rajzát, a mely szerint Ferdinánd fóherczeg udvari szobrásza, Preysser János, fából kifaragta a mintát. 1563-ban kótótték meg a szerzódést ; a munka kilencz évig tartott. A kút óntésénél az udvari kovács- nak fóldije, a bytyskai születésú KliCka (Kriíka) Lórincz, az alakok óntésénél Hofprugger Farkas segédkezett. A kút két, egymás fólé helyezett és külón- bózó nagyságú bronz medenczéból áll ; az alsó medencze négy torpe emberkén nyugszik, míg a felsónek szárát négy karyai alak díszíti. A Morvaországban levó és a XVI. századból való jelesebb bronzôntvények sorából külónos említést érdemel Kuen Márius püspók síremléke az olmützi székesegyházban. A XVII. és XVIII. századbeli bronzóntésnek számos emléke, harang, feszület, gyertyatartó és tôbb efféle tárgy maradt fônn, és számos ez idóbeli bronz- óntó nevét ismeijük. Az arany- és az ezüstmúvesek gyakran vórós rézból is dolgoztak. Ezeken kivúl a rézmúvesek készítettek ebból az anyagból múvészien formált tárgyakat. Brünnben a rézmúvesek már 1387-ben czéhet alkottak; a vôrôs rézból készúlt múvészeti becsú tárgyak azonban a XVI. századból valók és ezek kózt kétségkivúl a legszebb az a vôrôs