Page - 398 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2
Image of the Page - 398 -
Text of the Page - 398 -
398
rézból trébelt és megaranyozott kcreszteló medencze, mclyet Seidenbergi
Seidenmcltzer Jakab iglaui patricius 1599-ben ajándékozott az ottani Szent
Jakab plebánia-templomnak. Alakjára nézve nyolczszögö talpon álló kehely-
hez hasonlít, a tulajdonképeni medencze nyolcz mezójét ó- és újtestamentomi
jelenetek, fodelét allegoriák, az ajándékozónak nem teljes czímere és egy
iratszalag díszítik, a mely utóbbin I. S. Z. H. B. betúk vannak, a lábát pedig
ékítmények és álarczok borítják, melyck Wechter György (1564—1619)
nürnbergi festó és rézmarató tervrajzainak jellegével bírnak. Az Iglau
melletti Pirnitz helység plebánia-templomában levó, szintén vörös rézból
trébelt és serleg alakú kereszteló medenczének bronzból öntött fatörzs
alakú lába van, melyre kígyó tekergódzik, fodelét Waldsteini Brtnicky
János foldbirtokos (1570) és neje, Kunstadti ZajimaC Katalin czímere díszíti.
Egy 1598. évi okírat szerint a kereszteló medenczét több más tárgygyal
együtt ók ajándékozták a templomnak. Ennek a kereszteló medenczének
alkata és díszítménye szintén a német kis-mesterek tervrajzaihoz hason-
lítanak. A brünni minorita templomban ma is használatban van egy
szintén vörös rézból trébelt, ezüstözött, tekintélyes antipendium, a melyen
Ker. Szent János szenvedése és fejvétele ábrázoltatik. Említésre méltó trébelt
munka az az 1700 korúl készúlt, sárkány alakú vízhányó, mely a brünni
régi országház udvarán van; egykor meg volt aranyozva, s ma az egyedúli
fonmaradt példány.
A kozép-korban a bronzontó múvészet és a czinóntó kézmúvesség
részben találkoztak, a mennyiben a bronz- és a harangontók jobbára czin-
öntök is voltak. A czinnek általánosabb használata Európában a XIII. század-
ban kezdódik, a mikor a fa edényt lassanként kiszorította a czin edény.
A czinöntö kézmúvesség Morvaországban a XIV. században a fejlettségnek
magas fokán lehetett már, mivel a brünni czinontóknek 1387-böl való s Jost
és Prokop órgrófok által megerósített szabályaiban vésett ábrázolásokkal,
versekkel és betúkkel díszített edényekre, valamint az edények gondos meg-
vizsgálására és bélyegzésére vonatkozó határozmányok vannak. A mesterek,
a kiknek neveit ma ismeijük, a XV. században Olmützben éltek; ezen idóbeli
múvek nem maradtak fonn, de szép számmal vannak a XVI. századbeli
e fajta emlékek, a midón nemcsak a háztartás, hanem a czéhek számára is
sok czin edény készúlt. Csak egy ilyen tárgyat említünk fol, t. i. a raigerni
plebánia-templom kereszteló medenczéjét. Ennek három lába golyót markoló
állati karmokkal végzódik; a medenczén kórúlfutó övet Krisztusnak és a
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Volume
- 17/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1897
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 352
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch