Web-Books
in the Austria-Forum
Austria-Forum
Web-Books
Kronprinzenwerk
ungarisch
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2
Page - 422 -
  • User
  • Version
    • full version
    • text only version
  • Language
    • Deutsch - German
    • English

Page - 422 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2

Image of the Page - 422 -

Image of the Page - 422 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2

Text of the Page - 422 -

422 elmondható ez a roznaui és a vsetini Beéva széles völgyeinek nyájairól. Az állatok durva gyapját évenként kétszer nyíiják s több helyütt házi- iparilag dolgozzák föl tartós abaposztóvá (huña). A morvaországi Kárpát- vidék lakóinál, a kik közt itt is, mint délkeleten mindenütt, leginkább oláhok a vándorjuh ápolói és pásztorai, kiváló szerepe van a háztartásban a juhnak, mert tejen, turón és sajton (brindza) kivúl ruhával is ellátja a családot. A hegyhátakon és lejtókón elterúló nagy, de tóbbnyire sovány legelókón csak ez a kevéssel beéró állatfaj tud megélni. Tavaszszal kihajtják óket a „szállások"-ra, vagyis a hegyi legelökre, hol az idójárás minden viszontagságaival daczolva, egész ószig ellegelésznek. Itt a fólótte gyarló kunyhókban, vagy úgy nevezett „kalibák"-ban tanyázó juhászgazda (bala) és bojtárjai fejik az állatokat. A sajtot is itt készítik a juhászok. A „baCa" a reá bízott nyájról és annak termékeiról szóló számadást sajátszerú pálczi- kákra róva vezeti, és itt, az óserdó szélén tanyázva sokszor még a túz- szerszámot sem ismeri, hanem kialudt túzhelyét a legkózelebbi kalibából szerzett parázszsal szítja fel újra. Weissenhofban Schindlers H. és Kassán Rodiczky igazgató kijelólték a helyes útat, a melyen a morvaországi Kárpátok jeles birkafaját Southdown és friz kosokkal való párosítás útján még jobbá lehetne tenni. A juhtejból készúlt termékek a szarvasmarha-állomány tárgyalásánál fóntebb említett számokba már bele vannak értve. Gyapjút mindóssze mintegy 1.900 métermázsát termel az ország. A kecskék száma (144.204) az utóbbi évtizedben nóvekedett. A morvaországi serttsek számáról és fajtájáról a régibb források semmit sem mondanak, de a meglévó anyagból kóvetkeztethetó, hogy a jelenkori „fekete sertés" (a morva vagy „pontysertés") a róvidfülú belfóldi és a kisebb lengyel sertés párosításából származik. E tájfajta külónben sem szaporaságával, sem hízékonyságával, sem pedig gyors fejlódésével nem válik ki. Ezenkivúl szintén a kisbirtokosok tulajdonában, — mert a nagy- birtokokon sok helyütt már angol fajtákat honosítottak meg, — nagy számmal találni még a lassú nóvésú magyar kondor-sertést, mint hízót. A sertések száma 322.239 darab. Ezen termelési ág kedvezótlen fóltételei tették szük- ségessé a 70 sertéstenyésztó-állomás szervezését, melyek angol kanok által igyekszenek az anyagot javítani. A baromfi-tenySsztés terén is sikerrel múkódik nehány tenyésztó állomás, nem is szólván arról, hogy az ország síkabb részein amúgy is
back to the  book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2
Title
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Subtitle
Morvaország és Szilézia (Szilézia)
Volume
17/2
Editor
Rudolf Trónörökös Föherczeg
Publisher
Magyar Királyi Államnyomda
Location
Budapest
Date
1897
Language
Hungarian
License
PD
Size
14.94 x 21.86 cm
Pages
352
Categories
Kronprinzenwerk ungarisch
Web-Books
Library
Privacy
Imprint
Austria-Forum
Austria-Forum
Web-Books
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben