Web-Books
im Austria-Forum
Austria-Forum
Web-Books
Kronprinzenwerk
ungarisch
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Seite - 422 -
  • Benutzer
  • Version
    • Vollversion
    • Textversion
  • Sprache
    • Deutsch
    • English - Englisch

Seite - 422 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

Bild der Seite - 422 -

Bild der Seite - 422 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

Text der Seite - 422 -

422 elmondható ez a roznaui és a vsetini Beéva széles völgyeinek nyájairól. Az állatok durva gyapját évenként kétszer nyíiják s több helyütt házi- iparilag dolgozzák föl tartós abaposztóvá (huña). A morvaországi Kárpát- vidék lakóinál, a kik közt itt is, mint délkeleten mindenütt, leginkább oláhok a vándorjuh ápolói és pásztorai, kiváló szerepe van a háztartásban a juhnak, mert tejen, turón és sajton (brindza) kivúl ruhával is ellátja a családot. A hegyhátakon és lejtókón elterúló nagy, de tóbbnyire sovány legelókón csak ez a kevéssel beéró állatfaj tud megélni. Tavaszszal kihajtják óket a „szállások"-ra, vagyis a hegyi legelökre, hol az idójárás minden viszontagságaival daczolva, egész ószig ellegelésznek. Itt a fólótte gyarló kunyhókban, vagy úgy nevezett „kalibák"-ban tanyázó juhászgazda (bala) és bojtárjai fejik az állatokat. A sajtot is itt készítik a juhászok. A „baCa" a reá bízott nyájról és annak termékeiról szóló számadást sajátszerú pálczi- kákra róva vezeti, és itt, az óserdó szélén tanyázva sokszor még a túz- szerszámot sem ismeri, hanem kialudt túzhelyét a legkózelebbi kalibából szerzett parázszsal szítja fel újra. Weissenhofban Schindlers H. és Kassán Rodiczky igazgató kijelólték a helyes útat, a melyen a morvaországi Kárpátok jeles birkafaját Southdown és friz kosokkal való párosítás útján még jobbá lehetne tenni. A juhtejból készúlt termékek a szarvasmarha-állomány tárgyalásánál fóntebb említett számokba már bele vannak értve. Gyapjút mindóssze mintegy 1.900 métermázsát termel az ország. A kecskék száma (144.204) az utóbbi évtizedben nóvekedett. A morvaországi serttsek számáról és fajtájáról a régibb források semmit sem mondanak, de a meglévó anyagból kóvetkeztethetó, hogy a jelenkori „fekete sertés" (a morva vagy „pontysertés") a róvidfülú belfóldi és a kisebb lengyel sertés párosításából származik. E tájfajta külónben sem szaporaságával, sem hízékonyságával, sem pedig gyors fejlódésével nem válik ki. Ezenkivúl szintén a kisbirtokosok tulajdonában, — mert a nagy- birtokokon sok helyütt már angol fajtákat honosítottak meg, — nagy számmal találni még a lassú nóvésú magyar kondor-sertést, mint hízót. A sertések száma 322.239 darab. Ezen termelési ág kedvezótlen fóltételei tették szük- ségessé a 70 sertéstenyésztó-állomás szervezését, melyek angol kanok által igyekszenek az anyagot javítani. A baromfi-tenySsztés terén is sikerrel múkódik nehány tenyésztó állomás, nem is szólván arról, hogy az ország síkabb részein amúgy is
zurück zum  Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Titel
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Untertitel
Morvaország és Szilézia (Szilézia)
Band
17/2
Herausgeber
Rudolf Trónörökös Föherczeg
Verlag
Magyar Királyi Államnyomda
Ort
Budapest
Datum
1897
Sprache
ungarisch
Lizenz
PD
Abmessungen
14.94 x 21.86 cm
Seiten
352
Kategorien
Kronprinzenwerk ungarisch
Web-Books
Bibliothek
Datenschutz
Impressum
Austria-Forum
Austria-Forum
Web-Books
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben