Page - 692 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2
Image of the Page - 692 -
Text of the Page - 692 -
A XVI. század végén keletkezett a herczeg Liechtertstein-féíe vasmú Hiitten
(ma Karlsdorf) helységben, a mely azonban 1725-ben fa- és érczhiány miatt
á munkát abbahagyta. A mongolok betórései, majd a huszita harczok és
Utdbb a harminczéves háború, mint okíratokból igazolhatd, igen káros
hatással voltak a sziléziai kohászatra, külónósen pedig a nemcsérczek bányá-
szatára, a vasércz-termelést azonban mégsem szúntették meg teljesen.
Keleti-Sziléziábdl a XVII. századnál régibb idóbdl még a monda sem
hozza a vaskohászatnak hírét. Csak a tescheni herczegségnek 1730-bdl való
térképén látjuk a moravkai és althammeri vashámorokat elószór megjelólve.
Kétségtelen, hogy régibb idókben • Sziléziában is kis túzhelyeken,
faszénnel és fújtatdk segélyével olvasztották ki az érczeket. Késóbb alacsony
aknapesteket, úgy nevezctt buczapesteket használtak erósebb fújtatószerke-
zettel. A vas- vagy aczéltuskdt aztán kitórték, lekalapálták és szétvágták,
hogy a hámorok túzhelyein további fóldolgozás alá vessék. Ez a kezdetleges,
kózben-kózbcn meg-megszakitott buczapestes mívelet, a mely csak kisebb
termelést engedett és nagy tüzeló-pazarlása mellett is csupán kónnyen
sziníthetó és dús érczek fóldolgozását tette lehetóvé, egészen a XVIII.
századig fónmaradt. De már régebben is kellett úgy nevezett vakpesteknek
is lenniók, a melyek mintegy átmenetúl szolgálnak vala a buczapestektól a
magas kemenczékhez, minthogy állítdlag 164 2-tól 1660-ig a német lovag-
rend klein-mohraui vasmüveiben vaságyúkat óntóttek. A XVIII. század
elején a buczapesteken vald olvasztás helyébe a magas kemenczékben és
készeld túzhelyeken vald dolgozás lépett, s ezzel a vastermeló múhelyek
meghonosodtak a vólgyekben, nagyobb vízerek mellett, minthogy most
már a fújtatdk és hámorpórólyók hajtására nagyobb vízeró volt szükséges.
A magas kemenczékben vald olvasztás az óntótt árúk készítését is lehetóvé
tette. 1703-ban és 1704-ben a lovagrend nagymestere, Ferencz Lajos rajnai
palatinus és bajor herczeg, Ludwigsthalban egy magaspestet és hámort,
Hubertuskirchben (a mai Karlsbrunnban) pedig egy magaspestet állíttatott.
A boroszldi püspókók Buchbergsthalt tették a kohászat fóhelyévé és ott
1795-ben egy magas kemenczét, meg készeló-túzhelyeket építtettek. Zuck-
mantelnál 1809-ben keletkezett az endersdorfi magaspest és hámor. Mind
a három helyen nyersvason kivúl rúdvasat és óntótt árúkat is gyártottak.
A XIX. században Nyugati-Szilézia e három legfontosabb vasgyára ómlesztó
pestek, vas- és lemezhengermúvek, drdthúzó és drdtszeg-kovácsoló múhelyek
hozzájárúltával bóvúlt.
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Volume
- 17/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1897
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 352
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch