Seite - 692 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

A XVI. század végén keletkezett a herczeg Liechtertstein-féíe vasmú Hiitten (ma Karlsdorf) helységben, a mely azonban 1725-ben fa- és érczhiány miatt á munkát abbahagyta. A mongolok betórései, majd a huszita harczok és Utdbb a harminczéves háború, mint okíratokból igazolhatd, igen káros hatással voltak a sziléziai kohászatra, külónósen pedig a nemcsérczek bányá- szatára, a vasércz-termelést azonban mégsem szúntették meg teljesen. Keleti-Sziléziábdl a XVII. századnál régibb idóbdl még a monda sem hozza a vaskohászatnak hírét. Csak a tescheni herczegségnek 1730-bdl való térképén látjuk a moravkai és althammeri vashámorokat elószór megjelólve. Kétségtelen, hogy régibb idókben • Sziléziában is kis túzhelyeken, faszénnel és fújtatdk segélyével olvasztották ki az érczeket. Késóbb alacsony aknapesteket, úgy nevezctt buczapesteket használtak erósebb fújtatószerke- zettel. A vas- vagy aczéltuskdt aztán kitórték, lekalapálták és szétvágták, hogy a hámorok túzhelyein további fóldolgozás alá vessék. Ez a kezdetleges, kózben-kózbcn meg-megszakitott buczapestes mívelet, a mely csak kisebb termelést engedett és nagy tüzeló-pazarlása mellett is csupán kónnyen sziníthetó és dús érczek fóldolgozását tette lehetóvé, egészen a XVIII. századig fónmaradt. De már régebben is kellett úgy nevezett vakpesteknek is lenniók, a melyek mintegy átmenetúl szolgálnak vala a buczapestektól a magas kemenczékhez, minthogy állítdlag 164 2-tól 1660-ig a német lovag- rend klein-mohraui vasmüveiben vaságyúkat óntóttek. A XVIII. század elején a buczapesteken vald olvasztás helyébe a magas kemenczékben és készeld túzhelyeken vald dolgozás lépett, s ezzel a vastermeló múhelyek meghonosodtak a vólgyekben, nagyobb vízerek mellett, minthogy most már a fújtatdk és hámorpórólyók hajtására nagyobb vízeró volt szükséges. A magas kemenczékben vald olvasztás az óntótt árúk készítését is lehetóvé tette. 1703-ban és 1704-ben a lovagrend nagymestere, Ferencz Lajos rajnai palatinus és bajor herczeg, Ludwigsthalban egy magaspestet és hámort, Hubertuskirchben (a mai Karlsbrunnban) pedig egy magaspestet állíttatott. A boroszldi püspókók Buchbergsthalt tették a kohászat fóhelyévé és ott 1795-ben egy magas kemenczét, meg készeló-túzhelyeket építtettek. Zuck- mantelnál 1809-ben keletkezett az endersdorfi magaspest és hámor. Mind a három helyen nyersvason kivúl rúdvasat és óntótt árúkat is gyártottak. A XIX. században Nyugati-Szilézia e három legfontosabb vasgyára ómlesztó pestek, vas- és lemezhengermúvek, drdthúzó és drdtszeg-kovácsoló múhelyek hozzájárúltával bóvúlt.