Page - 184 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

184 Az ózek a Kis-Kárpátokban, a Duna és Morva mellett levó ligetekben s minden kisebb-nagyobb erdóben szép számban találhatók. A vaddisznó gyérúlt ugyan, de még mindig elég kecsegtetó a vadászokra nézve, a pozsonyi hegység erdóségeiben is gyakran kerûl lôvésre. A nyúl igen sok, nagyban szállitják a külföldi piaczra, Párisba és Londonba. A dunai ligetekben, fóleg a pozsonyi díszligetben egyes években nagyon elszaporodnak az evetkék. A rókák fóleg a hegységben számosak. A vadmacska felette ritka a dunai ligetekben. A vidra még elófordúl a Fekete-vizben és a Dudvágban, valamint a hegyi patakok mentén. Ritkák a gôrény, hôlgymenyét, hermelin, nyuszt és nyest. A hód már egészen kipusztúlt, szintúgy a hiúz, medve és farkas. Emebból az utolsót az ötvenes években lótték a Kis-Kárpátokban. A madarak kozíil meglehetós számban találkoznak a külonféle ragadozók, nevezetesen a szirti, parti, barna és lármás sas, aztán éneklók, vízi és moesári madarak. A hasznos szárnyas vadak szintén képviselve vannak, különösen sok a vad- rueza, a melyre nagy vadászatokat tartanak. Üjabb idóben már vadpulyka is találkozik, melyet a szeredi fáezánosban tenyésztenek. A talpastyúk sem ismeretlen, mely azonban nem állandó madár itt s csak minden 10—20 évben szokott Azsiából ide ellátogatni. A hüllók kózúl tobbféle teknósbéka, kigyó, gyik, varangy fordúl itt eló. Némely tájakon, egyebek közt Ottóvólgy vidékén sok a kígyó. A Morva folyó rákjai nagyok és jóizúek. A halak azonban észrevehetóleg gyérúlnek, bár a Duna, Morva, Vág több izletes halfajt szol- gáltat, milyenek a viza, tok, csuka, haresa, ponty. Egyéb halakból emlithetni a sügért, süllót, márnát, kárászt, kecsege-tokot, pisztrángot. Ez utóbbit mesterségesen is tenyésztik Ottóvolgyón s másutt is egyes urasági birtokokon. Bóvelkedik Pozsonymegye ásványokbari is. Elsó helyen emlithetjük a fekete palakövet, mely nem óspala, hanem a liaszmész-képzódménynek egyik tagja. Elójon hatalmas rétegekben és fejtik részint nyílt vágáshelyeken, részint tárnákban a regényes fekvésu Mária-volgy hegységében, s iskolai iró- tábláknak és házfódésre jól használható, de disztárgyaknak, sót butorboríték- tábláknak is foldolgozzák. A grafit elójón grafitpalában Bazin, Dévény, Pozsony, Pernek vidékein, az utóbbi helyen gyakran igen tiszta minóségben. A calcit fehér szálas minóségben Devényben, jegeezekben Perneken. A Kis- Kárpátok nyugati részén a stomfai uradalomban elójóvó sótétszürke márvány szobrászati munkákra is jónak bizonyúl. Detrekó-Szent-Miklóson cseppkó található. Az antimonit a gránit-kózetben fordúl eló Bazinban, de Perneken is, hol vaskosan, néha garmadás alakban jelentkezik. E két hely még egyéb