Seite - 184 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18
Bild der Seite - 184 -
Text der Seite - 184 -
184
Az ózek a Kis-Kárpátokban, a Duna és Morva mellett levó ligetekben s
minden kisebb-nagyobb erdóben szép számban találhatók. A vaddisznó
gyérúlt ugyan, de még mindig elég kecsegtetó a vadászokra nézve, a pozsonyi
hegység erdóségeiben is gyakran kerûl lôvésre. A nyúl igen sok, nagyban
szállitják a külföldi piaczra, Párisba és Londonba. A dunai ligetekben, fóleg
a pozsonyi díszligetben egyes években nagyon elszaporodnak az evetkék.
A rókák fóleg a hegységben számosak. A vadmacska felette ritka a dunai
ligetekben. A vidra még elófordúl a Fekete-vizben és a Dudvágban, valamint
a hegyi patakok mentén. Ritkák a gôrény, hôlgymenyét, hermelin, nyuszt
és nyest. A hód már egészen kipusztúlt, szintúgy a hiúz, medve és farkas.
Emebból az utolsót az ötvenes években lótték a Kis-Kárpátokban. A madarak
kozíil meglehetós számban találkoznak a külonféle ragadozók, nevezetesen
a szirti, parti, barna és lármás sas, aztán éneklók, vízi és moesári madarak.
A hasznos szárnyas vadak szintén képviselve vannak, különösen sok a vad-
rueza, a melyre nagy vadászatokat tartanak. Üjabb idóben már vadpulyka
is találkozik, melyet a szeredi fáezánosban tenyésztenek. A talpastyúk sem
ismeretlen, mely azonban nem állandó madár itt s csak minden 10—20 évben
szokott Azsiából ide ellátogatni. A hüllók kózúl tobbféle teknósbéka, kigyó,
gyik, varangy fordúl itt eló. Némely tájakon, egyebek közt Ottóvólgy vidékén
sok a kígyó. A Morva folyó rákjai nagyok és jóizúek. A halak azonban
észrevehetóleg gyérúlnek, bár a Duna, Morva, Vág több izletes halfajt szol-
gáltat, milyenek a viza, tok, csuka, haresa, ponty. Egyéb halakból emlithetni
a sügért, süllót, márnát, kárászt, kecsege-tokot, pisztrángot. Ez utóbbit
mesterségesen is tenyésztik Ottóvolgyón s másutt is egyes urasági birtokokon.
Bóvelkedik Pozsonymegye ásványokbari is. Elsó helyen emlithetjük
a fekete palakövet, mely nem óspala, hanem a liaszmész-képzódménynek
egyik tagja. Elójon hatalmas rétegekben és fejtik részint nyílt vágáshelyeken,
részint tárnákban a regényes fekvésu Mária-volgy hegységében, s iskolai iró-
tábláknak és házfódésre jól használható, de disztárgyaknak, sót butorboríték-
tábláknak is foldolgozzák. A grafit elójón grafitpalában Bazin, Dévény,
Pozsony, Pernek vidékein, az utóbbi helyen gyakran igen tiszta minóségben.
A calcit fehér szálas minóségben Devényben, jegeezekben Perneken. A Kis-
Kárpátok nyugati részén a stomfai uradalomban elójóvó sótétszürke márvány
szobrászati munkákra is jónak bizonyúl. Detrekó-Szent-Miklóson cseppkó
található. Az antimonit a gránit-kózetben fordúl eló Bazinban, de Perneken
is, hol vaskosan, néha garmadás alakban jelentkezik. E két hely még egyéb
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (1), Band 18
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (1)
- Band
- 18
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 464
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch