Page - 222 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18
Image of the Page - 222 -
Text of the Page - 222 -
222
forgalmát fólóttébb élénkíti. Itt találjuk délkeleti irányban Cziffer nagy-
kôzséget 1628 tôt és német lakossal. Már 1322-ben szerepel mint az
Elefántiak örökölt birtoka. Ma a Zichy grófok czifferi ága bírja. Van e
kôzségben két úri kastély. Ujabban nevezetessé lett az itt és a kôrnyéken
háziiparként üzött hímzés. Odább Pusztapáty, Tót- Újfalu, Kortvélyes, Páld,
Ábrahám és Vedr'ôd helységek következnek. Vedr'ôd igen régi helység;
már Kálmán király 1112. évi oklevelében említtetik mint a pozsonyi vár-
szolgák földe. Ma a Zichyek vedródi ágának birtoka. Uri kastélyáról és
szép kertészetéról nevezetes. Ábrahám, mely ma az Esterházyaké és vadas-
kertjérôl hires, továbbá Paid, eredetileg Pál földe, Kortvélyes és Pusztapáty is
Arpád-korszaki régiséggel büszkélkednek. Odább keletre a Tirnava vôlgyé-
ben következnek egymás után Gerencsér, Szilincs, Apaj, Majtény, Geszt,
valamennyi már a XIII. században fennállott hely. Szilincs 1278 óta a
pozsonyi káptalan birtoka. Még odább keletre a szered-nagyszombati országút
és vaspálya mentén vannak Moder/alva, mely azonos az 1248-ban említett
Magyaráddal, Keresztúr, Farkashida és Szered. Ez utóbbi nagykôzség,
mely 5.227 magyar, német és tót lakost számlál; nemcsak az országútak
és a vaspálya, hanem a Vág is élénkítik, a mennyiben az ezen úzott tutajozás
Szereden nagy faraktárakat létesített. A csinos helység kifejlett iparral, len- és
kenderszôvéssel, kosár- és szekérkasfonással, bór-, barom-, gyapjú-, gabona-,
bor- és gyümólcskereskedéssel bír; van többrendbeli pénzintézete, ipartársú-
lata és fó dohányraktára. Vásárai is élénkek. E helységtôl éjszakra feküsznek
Alsó- és Fels'ö-Csöpöny, Valta-Súr, Nagy-Súr, Varra-Stír, valamint Zavar,
Also- és Fels'ó-Lócz s Bresztovány. Zavar 1325-ben, Bresztovány 1390-ben
említtetik elöször, de az egyik Lócznak is kétségtelen nyomát találjuk már
az Árpád-házi királyok korszakában; 1529-ben már mindkettó megvolt.
Nevöket valószinúleg azon lôvészektôl, nyilasoktól vették, kik az ósi Lócz
telepesei voltak. A Súr nevú helyek pedig valószinúleg a Súr besenyó
nemzetségtól vették elnevezésüket, mely e helyeken, valamint a pozsonyi
és nagyszombati járásokban fekvó Hegy-, Péntek- és Nemes-Súrban tele-
pedett le. A Varra-Súr (tulajdonképen Vára-Súr) elnevezés talán onnan
származott, hogy itt valaha vár lehetett, melynek azonban ma nyoma sincs.
Valta-Súron számos család háziiparként úzi a fúzfavesszó-fonást és a hímzést.
A pozsony-nagyszombati vasúttól balra szintén virágzó kórnyékkel
találkozunk és pedig a Tirnava és Alfák patak között Fejéregyház, Harangos,
Borova, Hosszú/alu, István/alu, Gocznód és Pudmericz kôzségekkel. Mind
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (1), Volume 18
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország V (1)
- Volume
- 18
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1899
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 464
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch