Seite - 222 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

222 forgalmát fólóttébb élénkíti. Itt találjuk délkeleti irányban Cziffer nagy- kôzséget 1628 tôt és német lakossal. Már 1322-ben szerepel mint az Elefántiak örökölt birtoka. Ma a Zichy grófok czifferi ága bírja. Van e kôzségben két úri kastély. Ujabban nevezetessé lett az itt és a kôrnyéken háziiparként üzött hímzés. Odább Pusztapáty, Tót- Újfalu, Kortvélyes, Páld, Ábrahám és Vedr'ôd helységek következnek. Vedr'ôd igen régi helység; már Kálmán király 1112. évi oklevelében említtetik mint a pozsonyi vár- szolgák földe. Ma a Zichyek vedródi ágának birtoka. Uri kastélyáról és szép kertészetéról nevezetes. Ábrahám, mely ma az Esterházyaké és vadas- kertjérôl hires, továbbá Paid, eredetileg Pál földe, Kortvélyes és Pusztapáty is Arpád-korszaki régiséggel büszkélkednek. Odább keletre a Tirnava vôlgyé- ben következnek egymás után Gerencsér, Szilincs, Apaj, Majtény, Geszt, valamennyi már a XIII. században fennállott hely. Szilincs 1278 óta a pozsonyi káptalan birtoka. Még odább keletre a szered-nagyszombati országút és vaspálya mentén vannak Moder/alva, mely azonos az 1248-ban említett Magyaráddal, Keresztúr, Farkashida és Szered. Ez utóbbi nagykôzség, mely 5.227 magyar, német és tót lakost számlál; nemcsak az országútak és a vaspálya, hanem a Vág is élénkítik, a mennyiben az ezen úzott tutajozás Szereden nagy faraktárakat létesített. A csinos helység kifejlett iparral, len- és kenderszôvéssel, kosár- és szekérkasfonással, bór-, barom-, gyapjú-, gabona-, bor- és gyümólcskereskedéssel bír; van többrendbeli pénzintézete, ipartársú- lata és fó dohányraktára. Vásárai is élénkek. E helységtôl éjszakra feküsznek Alsó- és Fels'ö-Csöpöny, Valta-Súr, Nagy-Súr, Varra-Stír, valamint Zavar, Also- és Fels'ó-Lócz s Bresztovány. Zavar 1325-ben, Bresztovány 1390-ben említtetik elöször, de az egyik Lócznak is kétségtelen nyomát találjuk már az Árpád-házi királyok korszakában; 1529-ben már mindkettó megvolt. Nevöket valószinúleg azon lôvészektôl, nyilasoktól vették, kik az ósi Lócz telepesei voltak. A Súr nevú helyek pedig valószinúleg a Súr besenyó nemzetségtól vették elnevezésüket, mely e helyeken, valamint a pozsonyi és nagyszombati járásokban fekvó Hegy-, Péntek- és Nemes-Súrban tele- pedett le. A Varra-Súr (tulajdonképen Vára-Súr) elnevezés talán onnan származott, hogy itt valaha vár lehetett, melynek azonban ma nyoma sincs. Valta-Súron számos család háziiparként úzi a fúzfavesszó-fonást és a hímzést. A pozsony-nagyszombati vasúttól balra szintén virágzó kórnyékkel találkozunk és pedig a Tirnava és Alfák patak között Fejéregyház, Harangos, Borova, Hosszú/alu, István/alu, Gocznód és Pudmericz kôzségekkel. Mind