Page - 290 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18
Image of the Page - 290 -
Text of the Page - 290 -
290
vôlgyekben az alfôldiekkel vetekedó marhacsordák legelnek. A holiosi,
ürményi, bucsányi uradalmak nagy gondot forditanak tiszta fajok tenyész-
tésére; ûjabb idôben a tarka svájczi és tiroli fajt honosították meg az cddig
használt hollandi helyett. A Zsitva mellékén bivalyok is vannak. Bár a
vittenczi, ürményi, bucsányi és bodoki uradalom külónósen úzi a lótenyész-
tést, a három utóbbi versenyistállókat is tart fônn és a bodoki csupán tiszta
fajú lovakat tenyészt: mégis jóval kevesebb e megyében a ló, mint a
szarvasmarha. Pedig e nép is szereti a lovât. Tenyésztésével Ersek-Üjvár
üzlctszerúleg foglalkozik ; jó magyar lovakat tenyészt Farkasd, Negyed,
Királyi, Hosszúfalu és Megyer magyar népe, Tardoskedd és Mocsonok,
továbbá Vicsap-Apáti, Tornócz és Galgócz fordít nagyobb gondot a
lótenyésztésre. A tôt vidéken Manyiga lovainak van jó híre; Vesztenicz
szép lovakat ncvel; jó minôségûnek tartják a morvavólgyi lovât is.
A juhtenyésztés általában hanyatlik; nyájak még az érsek-újvári prímási,
bucsányi, korlátkói, bajmóczi, komjáthi uradalmakban lelhetók.
Iparával Nyitramegye szintén kiváló helyet foglal el. Virágzik mindenek-
clótt a czukorgyártás, mely három gyárban évenként 1.537 ezer métermázsa
czukrot készít. Igen fejlett a malomipar. A nyitrai, alsó-kóróskényi, galgóczi,
szeniczi, surányi, érsekújvári góz- és múmalmokon kivúl van 2.045 vízi,
száraz- és szél-malom. A házi ipar ágai kózúl legelterjedtebb a kendcr-
kikészítés és fonás házi sziikségletre. A hímzéshez, melynek magyar a jellegc,
a nôk maguk rajzolják a mintát, s azt külónbózó színú fehér, vórós, kék,
sárga selyemmel vagy pamuttal varrják ki. E hímzések leginkább a fehér
ruha díszítésére szolgálnak, külónósen az úgy nevezett vállasnak (opleczko)
mellét, hátát, újjait, úgy szintén az ôvet, sôt a szoknyát is , valamint a férfi
ing elejét és újjait is dúsan kihímezik. A Galgócz- és Póstyén-vidéki nók
megrendelésre függónyóket, takarókat, betéteket is hímeznek, a melyek
igen kelendók. A vág-újhelyi, póstyéni, sellyei jarás Vág-menti kózségeiben,
s a privigyei és szeniczi járás egyes kózségeiben is szorgalmasan ûzik a
nók a hímzést, melynek eredeti ízléssel és pontossággal készúlt múvei az
1889-iki párisi kiállításon méltó dicséretet arattak. Ugyan csak Vág-Üjhely,
Galgócz, Sellye és Nyitra járásainak némely kózségeiben csipkeveréssel is
foglalkoznak a nók. Utóbl>i években „házi iparfejlesztó bizottság" alakúlt,
mely kiállításokat is rendez külónbózó munkákból.
A kereskedelmet nemcsak 1.018 kilométer hosszú kitúnó kó-, és 209
kilométernyi vasútvonal mozdítja eló, hanem 2 2 pénzintézet is. A gabona-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (1), Volume 18
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország V (1)
- Volume
- 18
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1899
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 464
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch