Page - 266 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1
Image of the Page - 266 -
Text of the Page - 266 -
266
nemkülönben ládákban a viselő és ünneplő ruhákat, értékes apróságaikat,
sőt pénzöket is tartják. Még odább van a széna- és szalma-padlás, s mindezen
épületektől jó távol, elejével az útcza felé fordulva a stodola , vagyis a csűr,
mely az udvarnak majdnem az egész szélességét elfoglalja, és annak a belső
végét bezárja. A telek egy része takarékosabb gazdáknál konyhakertül
szolgál. Vannak faluk, a hol minden háztelek mögött nyomban következnek
a tulajdonos szántóföldjeinek hosszú sávjai. Rendesen azonban a község hatá-
rában kisebb-nagyobb tagokba szétdaraboltan szokott lenni az egyes gazdák
földbirtoka.
A lakóház neve közönségesen dorn (ház), de chatupa vagy chata
(kunyhó) is. A ház mindig csak földszintes. A többi épületekkel együtt fából,
még pedig rendesen ácsolt gerendákból, de itt-ott faragatlan szálfákból is
épül; téglából csak a legújabb időkben építenek itt-ott. A gerendák közeit
mohával, vagy gyakran sárral tömik be, melyet sok helyütt bemeszelnek,
a minek következtében a falak hoszszában ugyanannyi fehér sávolyt látni,
a hány sor gerendából állanak. Mint már említettük, nagyon szeretik a ház
egész külső falát is bemeszelni ; az ilyen meszelt fal aztán egészen olyan,
mintha kőből vagy téglából volna; kivált a krakóiak, de a mazurok és
goralok is kedvelik a meszelést, mely csak a /asozviakoknal és a legmagasb
fekvésű vidékeken lakó goraloknál, mint pl. apodhalanok nál tűnik el egészen.
Kő alapépítmény csak ritkán látható. A legalsó gerenda, melynek przycieS,
vagy legar (talpfa) a neve, tölgyfa tuskókra, vagy kövekre támaszkodik, és
rendesen a földdel egyszínt van ; a legfelső gerendának pedig plativia (tető-
gerenda) a neve. Ezen nyugszanak a tető szarufái és keresztgerendái, melyek
az egyik faltól a másikig érnek, és a melyekre megint a szobának szél-
deszkákból álló tetőzete van erősítve. A szarufákra szegezik a léczeket, és
ezzel kész az egész te tő váz. A ház tetejét a síkföldön szalmával födik, melyet
kévékben kellőkép előkészítve, vagy egészen simán, vagy lépcsőzetesen
erősítenek a léczekre. Ezt a munkát poszycie-nek (bevarrásnak), az ilyen
födelet pedig strzecha-mk (szalmafödélnek) hívják. Néhol az eresz (okap)
zsindelyből van. A goralok zsindelylyel, vagy keskenyre hasogatott, de nem
fürészelt deszkákkal födik a házaikat. Az is előfordúl, hogy a tető felső része
van zsindelylyel födve, az alsó ellenben hasogatott deszkákkal. A tetőnek
mindkét fő oldalán néha nyílásokat hagynak, melyek az eső és hó ellen
fölül födvék és dymniki (füstlyukak) nevet viselnek. A tető ormának neve
kalenica , a legalsó részéé pedig, mely épen a falak fölé nyúlik, az okap
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (1), Volume 19/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Galiczia (1)
- Volume
- 19/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1898
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 472
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch