Seite - 266 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

266 nemkülönben ládákban a viselő és ünneplő ruhákat, értékes apróságaikat, sőt pénzöket is tartják. Még odább van a széna- és szalma-padlás, s mindezen épületektől jó távol, elejével az útcza felé fordulva a stodola , vagyis a csűr, mely az udvarnak majdnem az egész szélességét elfoglalja, és annak a belső végét bezárja. A telek egy része takarékosabb gazdáknál konyhakertül szolgál. Vannak faluk, a hol minden háztelek mögött nyomban következnek a tulajdonos szántóföldjeinek hosszú sávjai. Rendesen azonban a község hatá- rában kisebb-nagyobb tagokba szétdaraboltan szokott lenni az egyes gazdák földbirtoka. A lakóház neve közönségesen dorn (ház), de chatupa vagy chata (kunyhó) is. A ház mindig csak földszintes. A többi épületekkel együtt fából, még pedig rendesen ácsolt gerendákból, de itt-ott faragatlan szálfákból is épül; téglából csak a legújabb időkben építenek itt-ott. A gerendák közeit mohával, vagy gyakran sárral tömik be, melyet sok helyütt bemeszelnek, a minek következtében a falak hoszszában ugyanannyi fehér sávolyt látni, a hány sor gerendából állanak. Mint már említettük, nagyon szeretik a ház egész külső falát is bemeszelni ; az ilyen meszelt fal aztán egészen olyan, mintha kőből vagy téglából volna; kivált a krakóiak, de a mazurok és goralok is kedvelik a meszelést, mely csak a /asozviakoknal és a legmagasb fekvésű vidékeken lakó goraloknál, mint pl. apodhalanok nál tűnik el egészen. Kő alapépítmény csak ritkán látható. A legalsó gerenda, melynek przycieS, vagy legar (talpfa) a neve, tölgyfa tuskókra, vagy kövekre támaszkodik, és rendesen a földdel egyszínt van ; a legfelső gerendának pedig plativia (tető- gerenda) a neve. Ezen nyugszanak a tető szarufái és keresztgerendái, melyek az egyik faltól a másikig érnek, és a melyekre megint a szobának szél- deszkákból álló tetőzete van erősítve. A szarufákra szegezik a léczeket, és ezzel kész az egész te tő váz. A ház tetejét a síkföldön szalmával födik, melyet kévékben kellőkép előkészítve, vagy egészen simán, vagy lépcsőzetesen erősítenek a léczekre. Ezt a munkát poszycie-nek (bevarrásnak), az ilyen födelet pedig strzecha-mk (szalmafödélnek) hívják. Néhol az eresz (okap) zsindelyből van. A goralok zsindelylyel, vagy keskenyre hasogatott, de nem fürészelt deszkákkal födik a házaikat. Az is előfordúl, hogy a tető felső része van zsindelylyel födve, az alsó ellenben hasogatott deszkákkal. A tetőnek mindkét fő oldalán néha nyílásokat hagynak, melyek az eső és hó ellen fölül födvék és dymniki (füstlyukak) nevet viselnek. A tető ormának neve kalenica , a legalsó részéé pedig, mely épen a falak fölé nyúlik, az okap