Page - 351 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1
Image of the Page - 351 -
Text of the Page - 351 -
351
A sírokra keresztet tűznek, vagy fát ültetnek, néhol azonban minden jel nélkül
is hagyják a hantot. A temetést a halottas házban szerény tor követi.
Népdalok . A lengyel népnyelv a „költészet" szót nem ismeri. A wiersz
(vers) szó pedig e nyelvben csak „sor"-t jelent, és nem tévesztendő össze,
mint némely néprajzi írók már megtették, a wiersza (varsa) szóval, a mely
a lengyel népdalokban többször előkerül és egy, a lasowiakoknál, valamint
egyebütt is ismeretes hálót jelent. Mindaz, a mi nem próza, a lengyel népnek
„dal", még pedig teljes joggal, minthogy a rimes közmondásokon és találós
meséken kivűl a többi kötött nyelvű népköltészeti termék mind dalban,
vagyis énekszóban él és száll ajkról ajkra.
A tősgyökeres lengyel népköltészetre csak a jelen században irányúit
a figyelem. Körülbelül 1820 óta Lengyelország minden vidékén gyűjtik és
közzé is teszik a népdalokat, meséket és mondákat. Galicziában e törekvések-
nek főkép Zaleski Venczel a képviselője, a ki ez ország történetében egyébként
is fényes nevet vívott ki magának. Zaleski élete végső éveiben cs. kir. helytartó
volt és mint a népdalok lelkes kedvelője s buzgó gyűjtője, Wae law z Oleska
álnéven gyűjteményt adott ki belőlük, a mely a maga idején a leggazdagabb
volt s mindenkorra becses fog maradni.
A nép maga is megkülönböztet „világi" és „áhítatos", vagyis vallási
dalokat, illetőleg énekeket ; amazok közt megint Spiewki- nek (dalocskáknak)
nevezi a kisebbeket és megkülönbözteti a tulajdonképeni daloktól. Emezek
és a vallási énekek csupán éneklésre, míg a Spiezvki hegedűszó és táncz mellé
valók, tehát valóságos tánezdalok, tánezversikék.
A lengyel népköltészet legnagyobb részét e tánezdalok teszik, nemcsak
azért, mert ezeknek a forrása valósággal kimeríthetetlen bőségben buzog,
hanem azért is, mivel ezek nevezhetők a szó valódi értelmében népköltészeti
termékeknek, vagyis igazán a falusi nép lelkéből fakadnak és a leghívebben
tükrözik úgy e nép, mint egyúttal az egész nemzet jellemét. Minthogy a
tánczdal 'a zenészek előtt való éneklésre van szánva s többnyire előttük,
a táncz közben rögtönözve terem is, már ezen természeténél fogva is rövid,
két- vagy négysoros, ritkán hosszabb. Mivel pedig a zenésznek hallás után
kell játszania, hogy a zenéjére a legény a párjával tánczolhasson, dallama és
üteme a lengyel nemzeti tánezok dallamához és üteméhez simúl.
Alig is van valami kedvesebb, mint a néplélek pillanatnyi hangúlatának
ez a röptében való ellesése és megragadása, a mint az ily alkalmakkor minden
előzetes készület és szándékosság nélkül történik.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (1), Volume 19/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Galiczia (1)
- Volume
- 19/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1898
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 472
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch