Page - 455 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2
Image of the Page - 455 -
Text of the Page - 455 -
455
a mi után a papnak .ki ad tóbbet?" kérdésére olvkor i gen tetemes ósszegig
emelkedó árverés kovetkezik.
Az ormények kedvelt étclei kozé tartozik mindenekelótt a hurút-os
gantsebúr, vagyis sajtszerú fózelékpéppel és husos derelyével fótt leves.
A háromszógú derelyék kozé egy négyszegút is vágnak és ennek dohvát
(szerencse) a neve; a kinek ez jut, az még abban az évben férjhez megy,
illetóleg megházasodik; továbbá rizskásás leves (prindze abúrj, valamint a
már említett füstólt birkahús (adzumls vagy busén), valamint külónféle
tészták. mint a tutmáts és chatíamá, mindenekfólótt azonban befótt gyümólcs,
a milyennel az embert Keleti-Galicziában a napnak ily eledelre legkevésbbé
alkalmas szakaiban is mindúntalan erónek-erejével kinálják.
Ime tehát Galiczia legkeletibb zugába kellett mennünk, hogy egy kis
hamisítatlan órmény népéletet lássunk. Kutynak és kórnyékének órmény
lakossága azonban, mint már mondottuk, legnagyobbrészt csak a múlt
században vándorolt be Romániából; tehát sem testi, sem lelki tekintetben
nem képviselóje a tisztább és nemesebb órmény jellegnek. Ez csak ama leg-
régibb bevándorlók utódaiban található meg, a kik kevéssel Ani város elpusz-
túlása után és az ezt kovetó három évszázadon át hagyták el hazájukat. Hogy
ezek a politikai okokból elmenekúlt ormények a nemesség és a fóbb rangúak
kóréból valók voltak, az világos és már a dolog természetéból kovetkezik.
Ezek a maguk virágkorában büszkén órzótt nemzetiségük jellemvonásait a
múvészetek külónféle ágaiban is tudták érvényesíteni. Míg a Kutyban álló,
1756-ban ¿xlapított órmény egyház a tóbbiekhez hasonlag, miñók példáúl a
Tyámienica (1759 —1791), Sniatyn (1718), Horodenka (1706), Stanislau
(1748—1772) és Lysiec (1785) kózségekbeliek, akárcsak a tóbbi kisvárosi
lengyel templom, bágyadt és ellapúlt barokk stilban épúlt: addig a lembergi
érseki székesegyházban a bizanczi-órmény építkezésnek látjuk, bár szerény,
de mégis érdekes emlékét.
A kelet felé nézó régi épúletnek három, kivúlról is fóltetszó szentély-
záradéka (apsis) van; a kózépsó, mely félkór-alakú (nem sokszógú, mint a
milyenek a bizanczi templomépítkezésnek a délnyugati vidékeken levó példáinál
tóbbnyire láthatók), majdnem háromszor oly széles, mint a két keskenyebb,
melyek láthatólag késóbb kifaragott falaikkal ma is csak 1.(, méter szélesek.
E két fülkeszerú és üresen álló, mert oltár befogadására keskeny kerek
apsisoknak a nyugati oldalon két, ugyanolyan keskeny fülke felel meg; ezek
a kereszthajók felé nyíltak, a nyugati hajótól pedig két idomtalan falpillérrel
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (2), Volume 19/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Galiczia (2)
- Volume
- 19/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1898
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 456
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch