Page - 502 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

502 A lengyel nyelvjäräsok. A galicziai lengyelség nyelve azon nagy terûlet egy részén honos. a melynck mâr a tôrténelem elôtti idôkben is kôrûlbelûl ugyanazok valânak a hatârai és nagyjâban ugyanaz volt a környezete, mint ma; csupân azzal a kûlônbséggel, hogy éjszakon és nyugaton szâzadok folyamân a pomerâniai szlâv és porosz szomszédsâg helyébe részbcn, vagy egészen is németek kcrultek. Tôrténelmi korâba a lengyel nyelv màr teljesen kifejlett sajâtszerû- ségeivel (jellemzô orrhangzôival és az ¿-nek ia, ie ejtésével) lép. E nyelv legrégibb irott emlékei a XIV. szâzadbôl valök. Egészen a legujabb idôkig âltalâban a felsô-ausztriai St.-Florian apâtsâgban fölfedezett iigy nevezett Margit-zsoltdrt tekintették a lengyel nyelv legrégibb irott emlékének. Az âllaméletben teljesen a kôzépkori latin volt ugyan a hivatalos nyelv, azonban a szûkség csakhamar megkövetelte a köz- és magânjog legfontosabb emlékei- nek lengyelre forditâsât. A legnevezetesb ilynemû, de egyuttal nyelvtudomànyi tekintetben is igen fontos emlék a Swiçtoslaw z Wojcieszyna és Maciej z Rozana 1449-bôl val6 munkàja, melynek eredeti kézirata, a Codex Wislicki, jelenleg a krakôi muzeumban van. A kézirati szövegek iràsmôdjât és irâsjegyeit vâltozatlanûl vették ât az elsô nyomtatott mûvek is, mint egyebek közt példâiil a legrégibb lengyel nyomtatvânynak tartott „Beszélgetés Salamon kirâly és Marchold között" (1521) czimû kônyvecskében lâthatô. A mai helyesirâs lassankénti megâllapitàsa a XVI. szâzad muve, a melyben a latin betûknek a németek helyett valo hasznâlata is kezdôdik. Ezen âltalânos megjegyzések elôrebocsâtâsa utân lâssuk mâr most rövid âttekintésben a Galicziâban élô lengyel nyelvjârâsokat. A lengyel és rutén nyelvtenilet hatârait Galicziâban nem könnyii meg- vonni. Az ide vonatkozö adatok olykor meglehetôsen eltérnek egymâst«')l. Tatomir L. szerint e hatâr vonala az also San melletti Ulandwtöl délnek Lezajskon ât és Grodziskot megkerûlve, Jaroslaw, Przemysl, Bircza kerületeken ât Brzozôwig huzddik. Innen aztân Wröblik krôlewski, Zarszyn és Rymanôw felé kanyarodik, aztân pedig inkâbb nyugatnak tartva Zmigrödon, Gorlicén, Grybôwon ât a Poprâdig halad. A Poprâdon ti'il még magâba foglalja Roztoka, Szlachtowa, Czarnawoda, Biaiawoda és Jaworki falvakat; majd pedig Piwniczna alatt megint a Poprâdhoz kerulve vissza, e folyö mentén vonûl mindaddig, a mig Leluchôwon felûl az orszâghatârt el nem hagyja.