Page - 509 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

509 luBól, chodzól, roBól, de a tóbbes szám uozpedzeli. A tóbbes számú hely- határozó és birtokos eset ch végzódése k-\k lett: staryk, tyk, dobryk, dvok, tfek. Szókezdó a elé j járúl: japtyka, jadvent. A felsó fok naj-ja mellett ná is járatos: nálepsy, nágorsy. A bez és /r¿2 elóljárók itt is pótolják egymást. A ku elóljáró helyett elég sajátszerúen pu-t ejtenek: pu dotnu, pu koéloiíu. AL ósszetett névragozás egyes számú nónemú birtokos, tulajdonító és hely- határozó esete y, i végú : dobry vody, v maiíy chafipe. A tóbbes szám 1. szemé- lyében itt jadema, stoima, mama járja. Bych e nyelyjárásban nem ken"il eló, csak az általánosan használt bym. ZebrzydozticÁm\ a szókezdó ?/-nak nincs meg az egyebütt gyakori ajakhangú elótéte. A múltban itt is hallani vlogem-tt vloklem, regevi-et reklem, pegem-et peklem helyett; épen így jezdevi-et jestem helyett, a mely azonban egyebütt is tobb más nyelvjárásban elófordúl. Némely nyelvjárásokban, így pl. Alwernia kórnyékén, a hangsuly sem állandó. Az utolsó elótti szótagon van ugyan a rendes hangsuly, de az utolsó is nyomatékos; sót hogy ennek a nyomatéka folúl is kerekedhetik, pl.: dzis (vidzis), ¿e (vidzicie). Alwernia mellett is siento, p$ñc, de g$mba, z<¿mby hallható; továbbá: flaskom, í nom. Itt jelen helyett lelen-t, rodzca helyett rojca-t, de rajca-1 is mondanak ; továbbá gr¿5ej-t grebeú, remej-t remen, piíyj-t plyn, kojski-1 konski helyett és maüzejsti'o-1 ejtenek. Megjegyzendók még stuc (stluc helyett) és dugi. Mint sok más nyelvjárásban, itt is tíoz válik a roz-ból. Erdekes a Dzików (Tarnobrzeg) korúli erdóvidék nyelvjárása is. Ebben m, m, n és n elótt a nyílt a helyett nyílt e-t (a) ejtenek: mdmka, pana, pan/, zámknoé, s ugyanígy a niskói nyelvjárásban is. Az eredeti e helyén álló a is a-nek hangzik n elótt: íáno (¿ano), pana (piaña), pájstvo (panstuoo). Szókezdó 11 ajakhangú elótétet kap : »ucho, «ujek, stb. Az { helyébe itt l. ó lép : józyk, gróda, vyjóty, gós, doby; 2. e: tárgyesetú róke, rybe, me, ¿e. Az o helyett l. tompa <7, 2. nyílt o, 3. om hallható, pl. gozva, vos, jódro, egyes számú nónemú tárgyeset dnobro, staro, egyes számú eszkOzhatározó eset z dobrom, ze mnorn. A ch és h kozt nem tesznek külonbséget és chalas-1 ejtenek halas, chdjba-\. hañba helyett. Az igeragozásban fonmaradt a kettós szám: miídzeva, gádáva, stb. Itt is hallani a pegem, pegel, regem, stb. alakokat. Alisko nyelvjárásában vm, un helyett om, on hallható: tromna, gronf. A szók belsejében ajankhangzók elótt az orrhangú magánhangzók helyett tiszták és m, másféle mássalhangzók elótt pedig ugyanilyen magánhangzó és u hallatszik : demba, grembuov, bende, geni, leknonl, monka. Az ósszetett névragozás egyes számú nónemú tárgyesetében az 0 helyett o-1 ejtenek: