Page - 574 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

nagyon eltérvén, írójuknak püspóki megrovást szereztek. Ennek engedelmesen alávetette magát és megfogadta, hogy a jóvóben semmit sem ir és kózol, a mi az egyház tañításával nem egyezik. De alig múlt el ez az eset, rá vett egy plebánost, hogy házasodjék meg, egy másik feleséges papot pedig oltal- mába vett és nyilvánosan kijelentette, hogy legkózelebb maga is megházasodik. A püspók a torvényszéke elé idézte, a hol 6 néhány száz fegyveres nemes- ember kiséretében jelent meg. Az ügynek a petrikaui püspóki zsinat elé kellett volna kerúlnie, a hol ugyanakkor az országgyúlés is megnyílt. Az egész nemesség és a senatus nagyon el volt keseredve Zsigmond Agostnak eleinte titkos és csak ekkor nyilvánossá lett második házassága miatt, melyet a szép Radziwilí Borbálával kótótt. Orzechowski, hogy püspókével való vitájában szóvetségeseket szerezzen magának, „Oratio ad Equites Majoris Poloniae" ezímen ízetlen és alávaló támadást írt a szegény fiatal királyné ellen, mely azonban nem tévesztette el hatását. A kózvélemény oly hangosan nyilvánúlt Orzechowski mellett, hogy a püspókók nem merték ót elitélni, hanem beérték azon ünnepélyes igéretével, hogy addig nem házasodik meg, a míg Rómából fólmentést nem kap. E dolgok 1550 vége felé tórténtek, s a kóvetkezó év elején Orzechowski már házas. Erre püspóke (Dziaduski) vagyon- és becsület- vesztésre itélte. Az itélet az egész országban roppant fólháborodást keltett, a mely a protestáns áramlat rohamos nóvekedte miatt kónnyen veszedelmessé válhatott volna. Az ügy a római szentszék elé kerúlt. Orzechowski eleintén azt remélte, hogy Rómában megijednek Lengyelországnak a protestáns hitre térésétól s ezért házasságát kénytelenek lesznek elismerni. III. Gyula pápának fenyegetó levelet is írt, mely páratlan vakmeróségú. De mind hiába, mert évek múltán az az itélet érkezett, hogy Orzechowski vétett az egyházi fegyelem, de nem a hitvallás ellen; az egyházi átok alól fólmentik, de házas- ságát nem ismerik el. Erre Orzechowskinak a gyózelem biztossága iránti reménye lassanként foszladozni kezdett, s mindjobban mutatkozott az a szán- déka, hogy az egyházi hatósággal kibékúljón. Ez érdeke a meggyózódésével is egyezett, mely mégis csak katholikus lehetett, mert hiszen a protestáns hitre való áttérés nagy hasznára válhatott volna. Erdek és meggyózódés sugalták két legnevezetebb munkáját s az elsóket, melyeket lengyelúl írt: a Dyalog okolo Exekucyi és a Quiticttnx czímúeket. Az „executio" szó akkoriban sokat magában foglaló, de nem egészen világos politikai programmnak volt a kifejezóje. Orzechowski hona égetó kérdéseiben szólal fól, sok bajt mutat ki és számos hasznos újítást javasol, de olyan tülzó