Page - 639 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

639 Midón Ó Felsége 1869-ben a krakói egyetemen a lengyel tórténelem számára egy új rendes tanszék fólállítását határozta el, Szujskit egyhangúlag jelolték ez állásra. Es valóban elmondható, hogy e tanszék megalkotása és az ó kinevezése az egyetem tórténetében korszakot jelez. Mikor négy évvel utóbb a fejedelmi kegy az 1816 óta fónnálló tudós társaságot tudományos akadémiává alakította át (1873), ennek fótitkára s Majer József elnók mellett ez új intézet lelke Szujski lett. Nem sorolhatjuk el e helyen mindazt, a mit Szujski írt. Számos irodalmi értekezését, elbeszéléseit és vázlatait nem említhetjük, sót még oly nevezetes munkáinak is, mint a „Kereszténység elótti idók irodalma", vagy a „Lengyelek és rutének", csupán a czímét idézhetjük. De szólnunk kell mégis Szujskiról, a kóltóról, minthogy kora ifjúságától fogva haláláig az volt leghóbb vágya, hogy a kóltészet, nevezetesen a dráma terén maradandót alkosson. Azzal akarta a lengyel irodalmat gazdagabbá tenni, a mije addig még nem volt: igazi nagyszabású szomorújátékkal. Rengeteg tudományos munkássága mellett a mi szabad ideje csak maradt, azt mind e tórekvésnek szentelte. De sokkal józanabb és tisztúltabb ízlésú volt, hogy maga is be ne látta volna drámai múveinek tókéletlenségeit. Maga csak kisérleteknek, csupán a nagy czél felé tett lépéseknek nevezte darabjait, a melyek azonban e czélt nem érik el. Pcdig alakjait élesen tudja jellemezni és drámáinak pathosa olykor igazán megragadó hevú, tragikai helyzetei mélyen átgondoltak, úgy, hogy e kivétel nélkül torténelmi színmúvek kétségkivúl haladást jeleznek a lengyel szomorú- játék fejlódésében. Kiváló figyelemre méltók Szujski fordításai, nevezetesen Aischylos és Aristophanes átültctése. Ujkori kóltók múvei kózúl Shakespeare „III. Rikhárd"- ját és Calderón „Az élet álom" czímú drámáját fordította le. Két ízben (1879 és 1880) volt a krakói egyetem rectora, 1881-ben pedig az urakházának tagja lón, s két évvel utóbb (1883 február 7) halt meg Krakóban. „Nemcsak mint tórténész és író, hanem mint nemzete tórténelmének kiváló embere is ragyogni fog Szujski az utókor emlékezetében", — mondá rola kevéssel halála után egyik ifjabb utódja (Smolka). S e mondás igazságos itéletet fejez ki. Hatásának kóre és mélysége, eszméi, melyek kortársainak tudatában gyókeret vertek, messze meghaladják az irodalom szükebb kóz- társaságának határait, mert egész nemzete sorsát és érzúletét érintik. Fóltünó, de tagadhatatlan tény, hogy míg 1820-tól 1863-ig a kóltészet uralkodott az irodalom tóbbi ágai fólótt, addig 1863 óta a tórténetírásé