Page - 724 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

724 a törökök âltal tôrtént elfoglalâsa és a kereskedelemben beâllott ingadozâs kôvetkeztében igen megcsökkent. E vârosba, noha ez idôtâjt sem voltak ott festôk hijân, valahânyszor olyan föladat meruit föl, melyre az ottaniak nem voltak képesek, a kraköi czéh mestereit hivtâk meg. A XVI. szâzad végén talâlkoznak ott lengyel nevu festôk, a kiket az egykoru krônikâk dicsérnek. Fôltételezhetjûk, hogy ezek a mûvészek, kiknek muveit különben nem ismerjük, a kor szelleméhez mérten a németalfoldi renaissance mûvészet irânyât kôvctték. Elôbb megjegyeztük, hogy a kôzépkori festményeket nem lehet az irott kûtfôk âltal emlitett mesterek muveinek tekinteni. Sokkal szerencsésebb hely- zetben vagyunk a miniatur képekkel, az azon idôbeli festészet ezen annyira fontos âgânak termékeivel. Vannak miniatur képekkel diszitett kéziratok, melyek évszâmmal és a muvész nevével vannak ellâtva; a XV. szâzad mâsodik felében mâr talâlkoznak a mûvészek között lengyel nevûek is. A miniatur festészet Kraköban mâr a XIV. szâzadtôl kezdve virâgzott. A Krakö melletti Tyniecen levö benczés kolostor, a mogilai cziszterczi kolostor, valamint a kraköi Domonkos-rendi kolostor gazdag kônyvtârâban pergamenre irt és pompâs miniatur képekkel diszitett templomi könyvek voltak, melyeket jobbâra ottani szerzetesek készitettek, a kiknek nevei ismeretesek. A székesegyhâzi és a Maria templombcli vilâgi papok is uzték a miniatur festészetet. Bertalan, a Mâria templom sekrestyése, 1482-ben tanitotta a miniatur festést. Még inkâbb gya- koroltâk a mûvészet ez âgât a kraköi czéhhez tartozö vilâgi festôk és velük együtt az ügy nevezett „kartowniki" vagy „iratfestôk", a kik diszesebb okiratok készitésével foglalkoztak. A XVI. szâzad elsô éveinek legkivâlôbb miniatur festôi kôzé tartozik „Stanislaus Capellanus ex Mogila", a ki 1522-tôl 1533-ig imâdsâgos kônyve-' ket diszitett az udvar szâmâra. Ügy lâtszik, ennek a mûhelyébôl kerûltek ki I. Zsigmond kirâly és Bona kirâlyné pompâs âjtatossâgi kônyvei, melyek Londonban a brit mûzeumban és Oxfordban öriztetnek. E könyvek miniatur képei hatârozottan renaissance jellegûek és Dürer iskolâjâra mutatnak. A mün- chcni nemzeti mûzeumban is van egy imâdsâgos könyv, mely âltalânos véle- mény szcrint idôsb Zsigmondé lett volna, valôjâban pedig az 1538-ban elhalt Chojenski kraköi pûspôké volt. E kônyvet szâmos miniatur festmény disziti, a melyek azonban csekélyebb muvészeti értékûek a kirâlyi hasznâlatra készûlt könyvek képeinél. Azonkivûl szâmos monogram m is disziti e kônyvet, a mi azt bizonyitja, hogy készitésében tôbbféle festônek volt része. Mindazâltal a miniatur képekkel diszitett codexek kôzt a leghiresebb és a legismertebb,