Seite - 724 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2
Bild der Seite - 724 -
Text der Seite - 724 -
724
a törökök âltal tôrtént elfoglalâsa és a kereskedelemben beâllott ingadozâs
kôvetkeztében igen megcsökkent. E vârosba, noha ez idôtâjt sem voltak ott
festôk hijân, valahânyszor olyan föladat meruit föl, melyre az ottaniak nem
voltak képesek, a kraköi czéh mestereit hivtâk meg. A XVI. szâzad végén
talâlkoznak ott lengyel nevu festôk, a kiket az egykoru krônikâk dicsérnek.
Fôltételezhetjûk, hogy ezek a mûvészek, kiknek muveit különben nem ismerjük,
a kor szelleméhez mérten a németalfoldi renaissance mûvészet irânyât kôvctték.
Elôbb megjegyeztük, hogy a kôzépkori festményeket nem lehet az irott
kûtfôk âltal emlitett mesterek muveinek tekinteni. Sokkal szerencsésebb hely-
zetben vagyunk a miniatur képekkel, az azon idôbeli festészet ezen annyira
fontos âgânak termékeivel. Vannak miniatur képekkel diszitett kéziratok,
melyek évszâmmal és a muvész nevével vannak ellâtva; a XV. szâzad mâsodik
felében mâr talâlkoznak a mûvészek között lengyel nevûek is. A miniatur
festészet Kraköban mâr a XIV. szâzadtôl kezdve virâgzott. A Krakö melletti
Tyniecen levö benczés kolostor, a mogilai cziszterczi kolostor, valamint a kraköi
Domonkos-rendi kolostor gazdag kônyvtârâban pergamenre irt és pompâs
miniatur képekkel diszitett templomi könyvek voltak, melyeket jobbâra ottani
szerzetesek készitettek, a kiknek nevei ismeretesek. A székesegyhâzi és a Maria
templombcli vilâgi papok is uzték a miniatur festészetet. Bertalan, a Mâria
templom sekrestyése, 1482-ben tanitotta a miniatur festést. Még inkâbb gya-
koroltâk a mûvészet ez âgât a kraköi czéhhez tartozö vilâgi festôk és velük
együtt az ügy nevezett „kartowniki" vagy „iratfestôk", a kik diszesebb
okiratok készitésével foglalkoztak.
A XVI. szâzad elsô éveinek legkivâlôbb miniatur festôi kôzé tartozik
„Stanislaus Capellanus ex Mogila", a ki 1522-tôl 1533-ig imâdsâgos kônyve-'
ket diszitett az udvar szâmâra. Ügy lâtszik, ennek a mûhelyébôl kerûltek ki
I. Zsigmond kirâly és Bona kirâlyné pompâs âjtatossâgi kônyvei, melyek
Londonban a brit mûzeumban és Oxfordban öriztetnek. E könyvek miniatur
képei hatârozottan renaissance jellegûek és Dürer iskolâjâra mutatnak. A mün-
chcni nemzeti mûzeumban is van egy imâdsâgos könyv, mely âltalânos véle-
mény szcrint idôsb Zsigmondé lett volna, valôjâban pedig az 1538-ban elhalt
Chojenski kraköi pûspôké volt. E kônyvet szâmos miniatur festmény disziti,
a melyek azonban csekélyebb muvészeti értékûek a kirâlyi hasznâlatra készûlt
könyvek képeinél. Azonkivûl szâmos monogram m is disziti e kônyvet, a mi
azt bizonyitja, hogy készitésében tôbbféle festônek volt része. Mindazâltal
a miniatur képekkel diszitett codexek kôzt a leghiresebb és a legismertebb,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (2), Band 19/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Galiczia (2)
- Band
- 19/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1898
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 456
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch