Page - 816 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2
Image of the Page - 816 -
Text of the Page - 816 -
816
erdôsebb sàv hüzödik ât Lembcrgtôl délkcletnek (Lemberg, Böbrka, Przcmy-
slany, s csak részben Brzezany, Podhajce, Buczacz) hatârt alkotva Podolia
felôl, hol az erdôk csoportonként elszörtan fordülnak elô (Borczszôw, Czortkôw,
Trembowla, Husiatyn) ; de Podoliânak is nagy része, valamint félig-meddig
Pokutia is teljesen erdôtlen (Horodenka s nagyobbrészt Brzezany, Podhajce,
Trembowla, Tarnopol és Skalat kerulet), és még 30 évvel ezelôtt is nagyobb-
részt a mivelésen egészen kivûl allô természetes pusztasâg volt sajâtlagos fu
és cserje nôvényzettel, mely, sajnos, ma mâr pusztùlôban van.
Galicziânak erdôtenyészete valôjâban mit sem különbözik a kôzép-
eurôpaitôl; csak nehâny fa hiânyzik benne, mint pl. a fôbb fanemek kôzul
a feketefenyû és a vôrôsfenyu, mely két fancm azonban s kivàlt a vôrôsfenyii
mesterségesen megtelepltve igen sok helyt talâlhatô. A tulevelûek kôzul ural-
kodô fanemek az erdeifenyu, a liiez- és a jegenyefenyu.
Az erdeifenyu a lapâlyok fâja, nagy kiterjedésbcn talâlhatô a homokos
és agyagoshomok talajon, néhol nagyon szâraz, igen gyakran azonban nyirkos,
sôt nedves és lâpos teruleteken. A lûcz- és a jegenyefenyu tulajdonképen a
hegységek fâja; ezek leginkàbb egymâssal elcgyedve, gyakran elegyetlcnûl,
nem ritkân pedig bükkel keveredve a hegységekben nagy erdôségeket alkotnak,
s csak nagy ritkân tévednek le a lapâlyokra. A havasi-fenyiï, ez a magas
hegységi fa, ezelôtt gyakoribb volt, de azért a keleti Kârpâtokban ma sem
épen ritka. Rendkivûl ritka azonban a tisza/a, mely majdnem teljesen ki van
irtva s ha itt-ott elôfordûl is, csak bokorrâ fejlôdik.
A cseijék kôzul a borôka leggyakrabban a hegyeken fordul elô, de
kisebb mennyiségben a homokos lapâlyokon is; a törpe borôka (Juniperus
nana) csak a sziklâs magas hegységben (Czarnahora, Gorgany, Tâtra) s ott is
gyéren talâlhatô, s a törpe fenyuvd (Pinus pumilio) egyûtt a fatenyészet
hatârât jelôli meg. A nehSzszagû borôka (Juniperus sabina) csak a Pienini
hegységben tenyészik.
Nagyobb a lombos fanemek szâma. A meszes dombokon (Pieniaki,
Olszanica, Bryhce), valamint a hegységekben tiszta erdôket alkotva a biikk
uralkodik, az agyagos, mély és termékeny talajon a koesdnos tölgy, melyet '
azonban az erdeifenyu târsasâgâban igen homokos talajon is talâlni. Az crôs
agyagtalajon különösen az orszâg délkeleti részén régi idôktôl fogva tiszta
esoportokat alkot a gyertydn is, riiely fanem a legutôbbi idôkben ûj tért
is hôditott magânak, majdnem teljesen elfoglalva a kigyéritett szomszédos
tôlgyeseket. A nyirkos és nedves lapâlyokon a fekete ¿ger uralkodik.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (2), Volume 19/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Galiczia (2)
- Volume
- 19/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1898
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 456
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch