Page - 880 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2
Image of the Page - 880 -
Text of the Page - 880 -
880
megvâltâsért àllami kczelésbe ment ât. Ez egyezményt az 1876 mârczius 18-ân
kihirdetett tôrvény hagyta jôvâ, melynek alapjàn ugyanazon év âpril l-én
a Dnieszter-vasut csakugyan az âllam tulajdonâvâ lett, és azôta az Elsô
magyar-galicziai vasut kezelésében a sajât kôltségek megtéritéseért az osztrâk
âllamkincstâr szâmlàjâra kezeltetik. Az âllamvasûtak rendszeréhez valô ezen
visszatérés clsô példâjàt kûlônben mâr hârom évvel clôbb làtjuk Galicziàban.
1873-ban ugyanis, miutàn a tôbbszôri engedmény-adâsok sikerre ncm vezetô
kisérleteknek bizonyiiltak, a Tarnôwbôl a magyar hatâron lev<5 Leluchôwba
vezetô pàlyânak (145.7 kilométer) âllamkôltségen valô épitése rendeltetett cl.
A megnyitâs 1876 augusztus 18-ân tôrtént, s a kezelést a sajât kôltségek
megtéritése fejében az osztrâk âllamkincstâr szâmlàjâra ismét az Elsô magyar-
galicziai vasut vette ât.
Azôta a kormâny részérôl mind jobban mutatkozik a tôrckvés, hogy
Galiczia és Magyarorszâg kôzôtt bizonyos tâvolsâgokra mind tôbb vasiiti
ôsszekôttetés jôjjôn létre. A Kâroly Lajos-vasut és a magyar vasuthâlôzat
kôzôtt alkotandô ilyen kapcsolatok gyanânt cmlitendôk a przcmysl—tupkôwi
és a tarnôw—leluchôwi pâlyâk, a mely utôbbi mâr régebben (1871) meg-
érlelte egy Lembergtôl Stryjen és a magyar hatâron ât Munkâcsig vivô vasut
eszméjét, melynek Stryjbôl Stanislauba vezetô szârnyvonala a lemberg-czerno-
witzi vasûttal is kapcsolatot létesitcne. Az erre alakûlt es. kir. szab. Albrecht
fôherczeg-vasût târsasâga a lemberg—stryji vonalat (74.8 kilométer) 1873
oktôber 16-ân, a stryj—stanislauit pedig (107.8 kilométer) 1875 januâr l-én
nyitotta mcg. A stryj—beszkidi harmadik vonal épitése azonban nagy pénzûgyi
akadâlyokba ûtkôzôtt, mclycknek elhâritâsâra tôrtént tôbb sikertelen kisérlet
utân az Albrecht fôherczeg vasutat az 1880 augusztus l-én kelt engedély-
okirat alapjàn az âllam vette kezelésbc, és egy 1883. évi tôrvény értelmében
1887-bcn âllamvasût gyanânt ki is épitette.
Az Albrecht vasutnak az âllam részére valô megvétele azonban csak
1891-ben kôvetkczett be. E kôzbcn elkészult az Ejszaki "vastit dzicdzicei
âllomâsâtôl Saybuschba vezetô pâlya és a bielicz-saybuschi 21.5 kilométernyi
vasutvonal is, melynek Galicziâra esô része 19.6 kilométer.
1880 végével Galicziânak ôsszesen 1.552.6 kilométernyi vasûthâlôzata
volt (100 négyszôgkilométerenként 1.977 kilométer és 10.000 lakosonként
2.605 kilométer), a mi 176,103.032 forint tôkének felel meg. 1880-ban
e hâlôzaton a személyszâllitô forgalom 2,840.310 kilométert, az ârûforgalom
2,703.092 kilométert, és 1,532.540.6 ezer brutto-tonna-kilométer (= kilo-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (2), Volume 19/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Galiczia (2)
- Volume
- 19/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1898
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 456
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch