Seite - 880 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

880 megvâltâsért àllami kczelésbe ment ât. Ez egyezményt az 1876 mârczius 18-ân kihirdetett tôrvény hagyta jôvâ, melynek alapjàn ugyanazon év âpril l-én a Dnieszter-vasut csakugyan az âllam tulajdonâvâ lett, és azôta az Elsô magyar-galicziai vasut kezelésében a sajât kôltségek megtéritéseért az osztrâk âllamkincstâr szâmlàjâra kezeltetik. Az âllamvasûtak rendszeréhez valô ezen visszatérés clsô példâjàt kûlônben mâr hârom évvel clôbb làtjuk Galicziàban. 1873-ban ugyanis, miutàn a tôbbszôri engedmény-adâsok sikerre ncm vezetô kisérleteknek bizonyiiltak, a Tarnôwbôl a magyar hatâron lev<5 Leluchôwba vezetô pàlyânak (145.7 kilométer) âllamkôltségen valô épitése rendeltetett cl. A megnyitâs 1876 augusztus 18-ân tôrtént, s a kezelést a sajât kôltségek megtéritése fejében az osztrâk âllamkincstâr szâmlàjâra ismét az Elsô magyar- galicziai vasut vette ât. Azôta a kormâny részérôl mind jobban mutatkozik a tôrckvés, hogy Galiczia és Magyarorszâg kôzôtt bizonyos tâvolsâgokra mind tôbb vasiiti ôsszekôttetés jôjjôn létre. A Kâroly Lajos-vasut és a magyar vasuthâlôzat kôzôtt alkotandô ilyen kapcsolatok gyanânt cmlitendôk a przcmysl—tupkôwi és a tarnôw—leluchôwi pâlyâk, a mely utôbbi mâr régebben (1871) meg- érlelte egy Lembergtôl Stryjen és a magyar hatâron ât Munkâcsig vivô vasut eszméjét, melynek Stryjbôl Stanislauba vezetô szârnyvonala a lemberg-czerno- witzi vasûttal is kapcsolatot létesitcne. Az erre alakûlt es. kir. szab. Albrecht fôherczeg-vasût târsasâga a lemberg—stryji vonalat (74.8 kilométer) 1873 oktôber 16-ân, a stryj—stanislauit pedig (107.8 kilométer) 1875 januâr l-én nyitotta mcg. A stryj—beszkidi harmadik vonal épitése azonban nagy pénzûgyi akadâlyokba ûtkôzôtt, mclycknek elhâritâsâra tôrtént tôbb sikertelen kisérlet utân az Albrecht fôherczeg vasutat az 1880 augusztus l-én kelt engedély- okirat alapjàn az âllam vette kezelésbc, és egy 1883. évi tôrvény értelmében 1887-bcn âllamvasût gyanânt ki is épitette. Az Albrecht vasutnak az âllam részére valô megvétele azonban csak 1891-ben kôvetkczett be. E kôzbcn elkészult az Ejszaki "vastit dzicdzicei âllomâsâtôl Saybuschba vezetô pâlya és a bielicz-saybuschi 21.5 kilométernyi vasutvonal is, melynek Galicziâra esô része 19.6 kilométer. 1880 végével Galicziânak ôsszesen 1.552.6 kilométernyi vasûthâlôzata volt (100 négyszôgkilométerenként 1.977 kilométer és 10.000 lakosonként 2.605 kilométer), a mi 176,103.032 forint tôkének felel meg. 1880-ban e hâlôzaton a személyszâllitô forgalom 2,840.310 kilométert, az ârûforgalom 2,703.092 kilométert, és 1,532.540.6 ezer brutto-tonna-kilométer (= kilo-