Page - 882 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

882 métcrenként 987) tett. A forgalmi eszkózók 319 gózgépból, 286 kalaúz- és podgyászkocsiból, 549 személyszállitó, 7.806 teherszállító és egyéb kocsiból állottak. A Károly Lajos-vasút és Magyarország kózótti kapcsolatokon kivúl Galicziának még egy, a Károly Lajos-vasúttal egykózú déli átszeló vasútra is volt szüksége. Ennek egy része mintegy magától fejlódótt ki az által, hogy a Dnieszter-vasút, az Albrecht-vasút és az EIsó magyar-galicziai vasút csatla- kozó vonalaiból egy Stanislautól Zagórzig menó pálya keletkezett. Galiczia délnyugati részén ennek a jóvendóbcli átszeló vasútnak a végéúl a saybusch— bielitzi vonal volt tekinthetó. Minthogy idókózben a galicziai tartománygyúlés a még kiépítendó vonalrészeknek egyéb pénzügyi kedvezmények mellett még telek-megváltásra 1,000.000 és útak áthelyezésére 100.000 forintnyi kóltség- járúlékot is szavazott meg, a kormány az 1881 szeptember 28-ki tórvényben meghatalmazást kapott a saybusch—újsandeci, a grybów—zagórzi és a stanislau—husiatyni vonalak államkóltségen való kiépítésére. Ugyanekkor a kormánynak a torvényhozás hitelt szavazott meg az új galicziai vasútak fejlesztése és ónállósítása érdekében szükséges további kapcsolatok tanúlmá- nyozására, a minók egy felól a kassa-oderbergi vasúttal, más felól Krakó és Oswi^cim irányában mutatkoztak kivánatosaknak. E tanúlmányok eredményeképen jótt létre az 1883 február 28-ki tórvény, mely a Saybuschtól a magyar határon levó Zwardoúig, a Suchától Skawinán át Podgórzeig és Skawinától Oswigcimig vczetó vonalaknak a galicziai átszeló vasúthoz való csatlakozásáról intézkedik. Az oswi^cim—podgórzei vonal (64.2 kilométer) 1884 augusztus 1-én, a stróze—újzagórzi (132.2 kilométer) 1884 augusztus 20-án, a chryplin—husiatyni (143.8 kilométer) 1884 november l-én, a saybusch—zwardoúi (36.9 kilométer) 1884 november 3-án, a saybusch— újsandeci (146.7 kilométer) 1884 deczember 16-án, a sucha—skawinai (46.3 kilométer) 1884 deczember 12-én és végúl a zagórzany—gorlicei szárny- vonal (4.2 kilométer) 1885 április 8-án nyilt meg. A galicziai átszeló vasút államkóltségen épúlt ósszes vonalainak hoszsza tehát 1885-ben 555.3 kilo- méterre rúgott. Az átszeló vasút grybów-zagórzi vonalának megnyitásával egyidejúleg peage- (hid- és útvámokra vonatkozó) szerzódés által biztosították az „Elsó magyar-galicziai vasút" birtokában lévó, 64.3 kilométernyi zagórz—chyrówi, valamint a lemberg—czernowit—jassyi vasút tulajdonában lévó, 4.06 kilo- méternyi stanislau—chryplini vonal használatát is.