Page - 58 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

58 egység alakúljon, minó az egykori moldvai fejedelemség volt. Ennek meg- felelóen Bukovina 1775 elótti torténete mindig Moldvaországéval függótt óssze. A moldvai fejedelemség megalapításáig, a mi a XIV. század derekán tórtént, a politikai fejlódés tekintetében e terúletnek úgy szólván torténete sincs. Az a kevés, a mit róla tudunk, inkább az ethnographiába, mint a tulajdon- képeni tórténetbe vág. Ez a homályos idó Bukovina 'óskora; ezután kóvetkezik a moldvai s végúl az osztrák korszak. Óstórténet. — A kó- és vaskorszakbeli leletek, melyeket Bukovinában találtak, bizonyságot tesznek arról, hogy a Szereth és a Pruth, részben a Suczawa vólgye is már a tórténetelótti idóben lakva volt. De hogy e leg- régibb telepek mely néphez tartoztak, azt megállapitani nem lehet. A keleti kárpáti tartományok elsó lakói, kikról a tórténetnek tudomása van, a thrák néptórzshóz tartoztak, mely az erdélyi felfóldet, meg a Balkán félsziget nyugati, keleti és déli lejtóit és éjszaknyugati részét bírta. Herodotos korában (Kr. e. V. század) a thrákokat tartották Európa legszámosabb népénck. Erdélyben akkor a thrák agathyrzek laktak, a hegység keleti alja tórzsrokon népességével a keletról terjeszkedó pontusi szkythák vagy szkolotok uralma alatt állt. Korúlbelól Bukovina határán, az éjszakkeleti Kárpátoknál és a felsó Dnieszternél találkoztak a szkythák, agathyrzek és az ezektól éjszakra Iakó neurok terúletei. Mindjárt a szkytha hatalom ósszeomlása után a keleti Hátsó- Kárpát-vidék a thrák géták kezén levónek jelentkezik, kikkel Nagy Sándor és Lysimachus hadakoztak. A Kr. e. II. században a bastarnok kelta-germán vegyüléknépe lépett fol ellenók, mely a Kárpátok éjszakkeletén (Bastarni Alpesek) a Dnieszternél a Duna-torkolatokig terjeszkedett. A bastarnokkal vivott hosszú harczok után a bensó felfóld thrák dákjai (az egykori agathyrzek ivadékai) maradtak a hegység keleti aljának urai is. Dákok és géták egy népnek ugyanazon nyelvú torzsei voltak. A régiek csak lakó helyeik szerint külónbóztetik meg óket s a síkság lakóit a Duna zuhatagaitól lefelé, mint a Duna jobb partján éló testvéreiket, gétáknak, a felfóld és a Tisza terúletének lakóit meg dákoknak nevezik. Az I. század (Kr. e.) óta a dák tórzs neve és hatalma van felsóbbségben. Az I. század (Kr. e.) dereka táján a hatalmas Boirebista uralkodott a dákokon. Birodalma nyugaton a Kozép-Dunáig, keleten a Dnieszterig s a Dnieper torkolatáig, délen a Dunán át mélyen be a thrák és illyr terúletekbe terjedt. Mint a hír mondja, a dákok Boirebista alatt 200.000 fónyi hadat tudtak talpra állítani. A fenyegetó ellenféllel már Julius Caesar meg akart vivni,