Seite - 58 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20
Bild der Seite - 58 -
Text der Seite - 58 -
58
egység alakúljon, minó az egykori moldvai fejedelemség volt. Ennek meg-
felelóen Bukovina 1775 elótti torténete mindig Moldvaországéval függótt
óssze. A moldvai fejedelemség megalapításáig, a mi a XIV. század derekán
tórtént, a politikai fejlódés tekintetében e terúletnek úgy szólván torténete sincs.
Az a kevés, a mit róla tudunk, inkább az ethnographiába, mint a tulajdon-
képeni tórténetbe vág. Ez a homályos idó Bukovina 'óskora; ezután kóvetkezik
a moldvai s végúl az osztrák korszak.
Óstórténet. — A kó- és vaskorszakbeli leletek, melyeket Bukovinában
találtak, bizonyságot tesznek arról, hogy a Szereth és a Pruth, részben a
Suczawa vólgye is már a tórténetelótti idóben lakva volt. De hogy e leg-
régibb telepek mely néphez tartoztak, azt megállapitani nem lehet.
A keleti kárpáti tartományok elsó lakói, kikról a tórténetnek tudomása
van, a thrák néptórzshóz tartoztak, mely az erdélyi felfóldet, meg a Balkán
félsziget nyugati, keleti és déli lejtóit és éjszaknyugati részét bírta. Herodotos
korában (Kr. e. V. század) a thrákokat tartották Európa legszámosabb népénck.
Erdélyben akkor a thrák agathyrzek laktak, a hegység keleti alja tórzsrokon
népességével a keletról terjeszkedó pontusi szkythák vagy szkolotok uralma
alatt állt. Korúlbelól Bukovina határán, az éjszakkeleti Kárpátoknál és a felsó
Dnieszternél találkoztak a szkythák, agathyrzek és az ezektól éjszakra Iakó
neurok terúletei. Mindjárt a szkytha hatalom ósszeomlása után a keleti Hátsó-
Kárpát-vidék a thrák géták kezén levónek jelentkezik, kikkel Nagy Sándor és
Lysimachus hadakoztak. A Kr. e. II. században a bastarnok kelta-germán
vegyüléknépe lépett fol ellenók, mely a Kárpátok éjszakkeletén (Bastarni
Alpesek) a Dnieszternél a Duna-torkolatokig terjeszkedett. A bastarnokkal
vivott hosszú harczok után a bensó felfóld thrák dákjai (az egykori agathyrzek
ivadékai) maradtak a hegység keleti aljának urai is.
Dákok és géták egy népnek ugyanazon nyelvú torzsei voltak. A régiek
csak lakó helyeik szerint külónbóztetik meg óket s a síkság lakóit a Duna
zuhatagaitól lefelé, mint a Duna jobb partján éló testvéreiket, gétáknak, a felfóld
és a Tisza terúletének lakóit meg dákoknak nevezik. Az I. század (Kr. e.) óta
a dák tórzs neve és hatalma van felsóbbségben.
Az I. század (Kr. e.) dereka táján a hatalmas Boirebista uralkodott a
dákokon. Birodalma nyugaton a Kozép-Dunáig, keleten a Dnieszterig s a
Dnieper torkolatáig, délen a Dunán át mélyen be a thrák és illyr terúletekbe
terjedt. Mint a hír mondja, a dákok Boirebista alatt 200.000 fónyi hadat
tudtak talpra állítani. A fenyegetó ellenféllel már Julius Caesar meg akart vivni,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bukovina, Band 20
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bukovina
- Band
- 20
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 548
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch