Page - 220 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

m (de su/letul mortilor) van szentelve. Haza is küldenek a távollévók ilyen megemlékezést, a minek a âmblà cii mofiï a neve. Az ajándék elfogadója annak átvételekor így szól : Dumnedëu sà7 ïerte (Isten nyugtassa). Este a házak kirúgó ereszét, ablakait, szentképeit és az ágyakat hársfagalyakkal és levelekkel díszítik fôl. Azt is tartják, hogy ezen a napon másféle nónemú gonosz szellemek, a Rusaliï vagy Rosaliï nevúek járnak-kelnek, a kiknek abban telik a kedvük, hogy az emberek jó étvágyát és kedvét elrontják ; a mi ellen csak úgy védekezhetni, ha ürmót hord az ember a keblében vagy azt szór az ágyába. Csak lassanként és fokozatosan emelkedett egy másik ünnep, a Sândzeni- nap, Bukovina ôsszes gôrôg-keleti vallású lakóinál mai nagy nevezetességére. Alkalmat az adott rá, hogy Jó Sándor moldvai fejedelem (1401 —1433), a ki a XIV. században a tórókországi Czetatea Alba (Akierman) városban a tôrôkôktôl halálra kinzott Trapezunti János kereskedó ereklyéit Suczawába vitette, e szentnek tiszteletére (június 2./l4-ére) ünnepet rendelt. Három héttel utóbb (június 24-én) üli a gôrôg-keleti egyház Kereszteló Szent János szuletése napját. E két szent tlnnepeit a XV. és XVI. században akkor álta- lános nagy búzgóságból, kivált a kolostorokban úgy elnyújtották, hogy a két nap ünneplése, fôleg a vele járó nagy lakmározás egyfolytában tartott. Minthogy a ¡ános név az elótte álló „szent" jelzôvel románúl régebben sânt yian-mk hangzott (mig utóbb Ion, loan lett helóle), e napoknak és a két szentnek is neve a tôbbes számú alakkal sântï Jianï vagy Jienï lett. A sântï Jienï-bà\ lett aztán ósszevonás útján Sâjtdenï. Suczawai |ános ma kûlônben Bukovinának az országos védószentje. Ünnepén (június 2./14.), de a másik János-napon (június 24-/július 6.) még inkább, ezer meg ezer búcsús zarándokol Suczawába a szomszédos országokból is, még pedig nem csupán gôrôg-keleti hitvallásúak, hanem kivált Galicziából gôrôg-katholikus rutének is. E napon a szentnek ereklyéit kórmenetben végig viszik a városon annak egy nagyobb teréig, a hol a papok vízkeresztelést tartanak és szentbeszédet hallgat a hivók sokasága. A kórmenet elótt három napon át a szentnek ereklyéit órzó templom kórúli útczákon és tereken mindenféle búcsús holmit, fókép keresztzsinórokat, szentképeket, gyertyákat, fejkendóket, stb. árúlnak. Két jó illatú mezei virág, a gallium mollugo és a gallium verum, melyek épen e szent (lnnepe táján virágzanak, a néphit szerint szintén e szentról kapta sândanà (tóbbesben sân4ene) nevét. Némely román tudósok azonban