Page - 275 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20
Image of the Page - 275 -
Text of the Page - 275 -
nyäron a veteseket el ne verje, a megszemelyesitett Jegverest sajätszerü ige-
zessel meghijjäk a karäcsonyesti lakomära. A leänyok is mindenfeie kalandos
mödon kutatjäk ez ejjel a jövöjüket. E szent ejszakän a jö es a gonosz hatalmak
r
csodälatos harczra kelnek egymäs eilen. Ejfelkor a ktitak borral telnek meg,
de ugyanekkor tele van a viläg gonosz szellemekkel is, a melyek embernek,
ällatnak ärtani törekszenek. A ki varäzserejü fokhagymät nem tüzött az iställök
ajtainak zäraira, vagy nem kente be fokhagymäval a barmai hätgerinczet,
annak a häzäba bizony belopödzik a Gonosz es ügy megnyargal, ügy megugräl
az allatain, hogy azok a nagy färadtsägtöl meg azon ejszaka megdöglenek,
vagy legaläbb nagyon lesovänyodnak. De nem kevesbbe gazdagok jelentös
szokäsokban a karäcsonyt követö napok is. Több napig eltart ugyanis, a mig
az egenjärö nap ivei eszrevehetöleg nagyobbodnak, s igy a nap visszateresenek
szent ünnepe is tizenket napi idöre, vagyis karäcsonytöl vizkeresztig tart.
Mär emlltettük, hogy nemely videken az elö tüzet ezen egesz idön ät egetik.
Mäsreszt az a szokäs, hogy karäcsonytöl vizkeresztig nem szabad a häzon
kivül enni, különben az egerek elpusztitjäk a vetest es a gabonakeszletben is
kärt tesznek. Kivältkepen tele van csodäkkal ez idöszakon belül az üjesztendö
ejszakäja, a melyen, mint karäcsony ejjelen, az ällatok megszölalnak; csakhogy
a beszedüket nem szabad kihdlgatni, mert a ki ezt tenne, az haläl fia. Ez
ejszakän a földbe rejtett kincsek a fölszinre vetödnek es egnek, mi ältal,
a mint mondjäk, tisztülnak. Azon a helyen, a hol az ilyen egö kincs längja
föllobban, czöveket kell a földbe verni, hogy aztän kikeletkor a kincset ki
lehessen äsni. A jövendöt is szokäs e napon mindenfeie mödon tudakolni.
Hogy pl. megtudja valaki, eletben lesz-e meg egy esztendö mi'ilva, vagy ki
fog addigra meghalni: egy tälat megtöltenek hamuval s azon szeles es mely
baräzdät vonnak. Ettöl jobbra, balra ket szilänkot tüznek a hamuba, melyek
egyike a papot, mäsika a käntort jelzi. Toväbbä minden jelenlevöert egy-egy
szilänkot tüznek a baräzda egyik szelere, a mely a sirgödröt jelenti. E szälkäkat
azutän meggyüjtjäk s arra vigyäznak, hovä esik az elszenesedett pälczikäk
hamuja. Ha a baräzdäba esik, akkor az illetö, a kie a pälczika, a következö
iijevig meghal; ha töle oldalväst, akkor eletben marad. Häromkirälyok napjän,
mint a keleti keresztenyeknel mäsutt is, ünnepelyes vizszenteles van. Ennek
következteben e naptöl ket heten ät minden viz szent, es ez idö alatt a folyök
es patakok vizeben nem szabad mosni. Minthogy a föld is megszentelödik,
az ünnepet követö ejszakän minden a földben lakö gonosz lelek, nemkülönben
a vizbe fültak lelkei is a földön bolyongnak es kisertenek; ep ügy a keresz-
35»
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bukovina, Volume 20
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Bukovina
- Volume
- 20
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1899
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 548
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch