Seite - 275 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

nyäron a veteseket el ne verje, a megszemelyesitett Jegverest sajätszerü ige- zessel meghijjäk a karäcsonyesti lakomära. A leänyok is mindenfeie kalandos mödon kutatjäk ez ejjel a jövöjüket. E szent ejszakän a jö es a gonosz hatalmak r csodälatos harczra kelnek egymäs eilen. Ejfelkor a ktitak borral telnek meg, de ugyanekkor tele van a viläg gonosz szellemekkel is, a melyek embernek, ällatnak ärtani törekszenek. A ki varäzserejü fokhagymät nem tüzött az iställök ajtainak zäraira, vagy nem kente be fokhagymäval a barmai hätgerinczet, annak a häzäba bizony belopödzik a Gonosz es ügy megnyargal, ügy megugräl az allatain, hogy azok a nagy färadtsägtöl meg azon ejszaka megdöglenek, vagy legaläbb nagyon lesovänyodnak. De nem kevesbbe gazdagok jelentös szokäsokban a karäcsonyt követö napok is. Több napig eltart ugyanis, a mig az egenjärö nap ivei eszrevehetöleg nagyobbodnak, s igy a nap visszateresenek szent ünnepe is tizenket napi idöre, vagyis karäcsonytöl vizkeresztig tart. Mär emlltettük, hogy nemely videken az elö tüzet ezen egesz idön ät egetik. Mäsreszt az a szokäs, hogy karäcsonytöl vizkeresztig nem szabad a häzon kivül enni, különben az egerek elpusztitjäk a vetest es a gabonakeszletben is kärt tesznek. Kivältkepen tele van csodäkkal ez idöszakon belül az üjesztendö ejszakäja, a melyen, mint karäcsony ejjelen, az ällatok megszölalnak; csakhogy a beszedüket nem szabad kihdlgatni, mert a ki ezt tenne, az haläl fia. Ez ejszakän a földbe rejtett kincsek a fölszinre vetödnek es egnek, mi ältal, a mint mondjäk, tisztülnak. Azon a helyen, a hol az ilyen egö kincs längja föllobban, czöveket kell a földbe verni, hogy aztän kikeletkor a kincset ki lehessen äsni. A jövendöt is szokäs e napon mindenfeie mödon tudakolni. Hogy pl. megtudja valaki, eletben lesz-e meg egy esztendö mi'ilva, vagy ki fog addigra meghalni: egy tälat megtöltenek hamuval s azon szeles es mely baräzdät vonnak. Ettöl jobbra, balra ket szilänkot tüznek a hamuba, melyek egyike a papot, mäsika a käntort jelzi. Toväbbä minden jelenlevöert egy-egy szilänkot tüznek a baräzda egyik szelere, a mely a sirgödröt jelenti. E szälkäkat azutän meggyüjtjäk s arra vigyäznak, hovä esik az elszenesedett pälczikäk hamuja. Ha a baräzdäba esik, akkor az illetö, a kie a pälczika, a következö iijevig meghal; ha töle oldalväst, akkor eletben marad. Häromkirälyok napjän, mint a keleti keresztenyeknel mäsutt is, ünnepelyes vizszenteles van. Ennek következteben e naptöl ket heten ät minden viz szent, es ez idö alatt a folyök es patakok vizeben nem szabad mosni. Minthogy a föld is megszentelödik, az ünnepet követö ejszakän minden a földben lakö gonosz lelek, nemkülönben a vizbe fültak lelkei is a földön bolyongnak es kisertenek; ep ügy a keresz- 35»