Page - 303 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20
Image of the Page - 303 -
Text of the Page - 303 -
303
vagy húbérbe adta neki Ulászló a Pruth és Dnieszter kózótti terúletet. Ezzel
már egyengetve volt az útja annak, hogy ez az országrész idóvel egészen
Bukovinához kerúljón, a mi a XV. század kózepe táján meg is tórtént.
Akkoriban határúl Sniatyn felé a Kofoczyna patakot jelólték ki, a mi a Pruth
és Dnieszter kózótti mai nyugati határ vonalával egyezik meg. Az idóben
Bukovina éjszaki részét Szepinnek hítták, kétségkivúl e vidék fóhelyétól,
a mai Szipenitztól, a mely újabban kiásott óskori leletek tanúsága szerint
ósrégi telep és már a moldvai vajdaság elsó két évszázadában is elég neve-
zetes lehetett. Jellemzó, hogy Béna Péter vajda, a ki 1579-ben e helynek,
mint a lembergi kereskedókkel való forgalom piaczának vásárjogot ad,
határozottan kijelenti, hogy ezzel csak egy régibb keletú jogot erósít meg,
illetóleg újít fól. Említést érdemel az is, hogy 1519-ben a moldvai fejedelem-
ség ezen éjszaki részei számára VI. (V.) István vajda és a lengyelek kózós
megállapodással egészen sajátszerú tórvénykezési eljárást léptettek életbe.
Minthogy ugyanis e határszéleken nemcsak barmok és egyéb jószág eltulaj-
donítása, hanem nórablások miatt is igen gyakori panaszok merúltek fól,
moldvaiakból és lengyelekból ósszeállított kózós biróságot alkottak, a mely
az ilyen határszéli búntettek fólótt ítéljen. A tórvényszék fólváltva majcl»az
egyik, majd a másik ország egy-egy helyén ült óssze.
Szepin megszerzésével a Cecina vár uralma alá esó s a Pruthtól délre
fekvó vidék is Moldvához kapcsolódott. De a Czeremosz melléke egészen
a XV. század vége tájáig még Lengyelország birtokában maradt. Csak azon
szórnyú vereség folytán, a melyet János Albert király (1497) bukovinai
hadjáratában Lenkoutznál a Pruth mellett szenvedett s a melynek emlékét
még ma is órzik az ottani fóldsánczok, engedték át (1499) a lengyelek a
moldvaiaknak Orosz-Kimpolung (a Czeremosz melletti Dolhopole), Putilla,
Rostoki, Wiznitz, Ispas, Millie, Willautz, Karapcziu, Zamostie, Woloka
(Stanestie mellett) és a Czeremosz melletti Waszkoutz vidékét. Csak e kikere-
kítéssel kapta meg a moldvai vajdaság és vele Bukovina is a Pruthtól dél
felé mai nyugati határait. Hogy a monda e hadjárattal fúzi egybe azon
bükkerdók ültetését is, a melyektól a tartomány nevét nyerte, azt már
említettük, bár a Bukovina név oklevelekben már 1392-ben elófordúl.
A lengyelek és moldvaiak véres ósszetúzései a kóvetkezó évtizedek
folyamán sem szúntek meg. A XVII. század vége felé Sobieski János, a
hatalmas tórókveró, vonúlt át Bukovinán, mely akkor már az egész Moldvával
együtt Tórókország húbéres tartományává sülyedt alá. Az egész tartományt
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bukovina, Volume 20
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Bukovina
- Volume
- 20
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1899
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 548
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch