Page - 387 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

stb. ; 2. b-b6\ bgh, gh (= g) vagy bg, g (= ds) lesz ; pl. albinà (méh) helyett gyakran albghinà, alghinà vagy albginâ, alginâ hallható; sorberte (szürcsól) helyett sorbghleçte, sorghleçte, sorbgeçte, stb.; 3. az _/ hang ^-vá vagy f-sé (magyar s) változik, pl. a fi (lenni) helyett a hi vagy a fïer (vas) helyett hier vagy fïer; fere ésfiere (epe) helyett hiere vagy çïere, stb.; 4. a v hang helyébe j (= magyar zs) vagy ïi vagy h lép, pl. avidoma (egészen egyenló) helyett ajidoma és alidoma; David helyett Dajid vagy Daïid; vïerme (féreg) helyett jerme és ïerme ; se bolnâveçte (megbetegszik) helyett se bolnàjcçte és se bolnàïeçte; vulpe helyett hulpe; mëduvd helyett mïduhà; 5. m-ból mñ, ñ (= magyar ny) lesz; pl. luminà (világosság) helyett lumñiná, luñiná; mïere (méz) helyett mñere, ñere; smeurà (málna) helyett smñeurd, sñeurá, stb. Az ilyen, még ma is hallható átmeneti alakoknak, mint htpkï, lupd, mñere, páija az «r, mely r mellett a legrégibb nyelvemlékekben két magán- hangzó kôzôtti latin n helyében található. Példáúl a woronetzi codexben rendesen bunru és buru (jó), ««r^ (ki, a ki), luminrd és lumirà (világosság), stb. olvasható ¿zmw, cine, luminà helyett. A c (magyar «) és g (— ds) hangokat is lágyabban ejtik sok helyütt, még pedig a c-1 (ce, ci kapcsolatban) igen lágy í-nek (= magyar s), a g-t pedig (ge, gi kapcsolatban) mint a magyar zí-t; példáúl cine (a ki) helyett fine; coace (sût) helyett coafe; lege helyett lezse; lungime (hosszúság) helyett lunszime, stb. Az e hang kiejtése is eltéró némikép a múveltek és mûveletlenek beszé- dében. A parasztság a szóvégi hangsulytalan e-t, de néha a szôkôzépit is majdnem mindig /-nek ejti; pl. carti e helyett carte (kônyv) ; fuge (fut) helyett fugi; çoarece (egér) helyett $ o arici; întunerec (sôtétség) helyett întuneric, stb. Továbbá a falusi lakosság kiejtésében igen gyakran elmarad a szóvégi hímnemú articulus (l), helyette azonban hangsulyt kap az elótte álló u, igy pl. dçmnul (úr) helyett domnu, ursul (medve) helyett ursu, stb. A beolvasztott névmások használatában is eltér itt-ott a parasztság beszéde a mùveltekétôl ; pl. némelyek így mondják '/ am vëdutiil e helyett 7 am vëdut (láttam ót). Az a és au segédigét a nép rendesen <?-nak ejti; pl. 0 scris e helyett a vagy au scris (6 vagy ók írtak). A román nyelvnek két lágy sziszegó hangja van ; az egyik úgy hangzik, mint a magyar z, a másik pedig úgy, mint a magyar dz. E két hangot a régibb, ú. n. cyrilli irás két jegygyel külónbóztette meg egymástól, amazt 3-vel, emezt s-szel jelólvén. A XVIII., de kivált a XIX. század folyamán 49*