Page - 388 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20
Image of the Page - 388 -
Text of the Page - 388 -
azonban, míg ez írásmódot használták, e megkûlônbôztetést elhanyagolták
és mind a két sziszegó hangot egyaránt 3-vel jelólték, minek kóvetkeztében
a múveltek kiejtésében lassanként a kóztük eredetileg megvolt külónbség
teljesen elmosódott. A mai román hclyesírásban, mely már a latin betúkkel él,
e kétféle hang jelôlésére a z és d betúket használják, de nem annyira a kétféle
hang megkûlônbôztetésére, mint inkább szószármazási tekintetból. Pedig
czélszerú lenne e részben híven kóvetni a nép kiejtését, és az elsó hangot
(a z-félét) mindig z-vel, a másodikat (a dz-félét) meg kóvetkezetesen d-ve 1
jelôlni. A legtóbb esetben ez úgy is megfelelne a szószármazásnak is, mint-
hogy az elsó, a z-féle hang, úgyis legtôbbnyire latin s-re, a másik, a dz-féle
pedig majdnem mindig latin de, di szótagbeli d-re megy vissza; pl. zobon =
sabatwm, zar = sera, di = dies, pránd = prandium.
A románban továbbá két ^-féle hang van, egy lágyabb és egy kemé-
nyebb (a német ch-hoz hasonló). Az irás azonban mind a kettót egyaránt
X-val jelólte régebben, ma pedig ^-val. A múveltek kiejtésében ennélfogva
sok helyütt e két hang sem igen külónbóztethetó meg, s igen gyakran h-1
hallani ott is, a hol a nép ch-1 ejt és viszont. Itt is szükséges lenne tehát
a nép kiejtésében még világosan meglévó külónbséget az írásban kóvet-
kezetesen fóltúntetni. Az erre irányúló kisérlet azonban, mely az elsó hang
jelôlésére a h-1, a másodikéra pedig a ch-1 foglalja le, annyiban nem mondható
valami szerencsésnek, a mennyiben a ch jegy e és i elótt a k hang jelôlésére
szolgál.
De nemcsak hangtani, hanem szókészletbeli külónbségek is mutatkoznak
a bukovinai románok beszédében a foglalkozás és életmód, valamint azon
vidék külónféleségéhez képest, a melyen laknak. A szellemi múveltség még
koránsem valamennyi néposztálynak kózkincse. Igy tehát a múvelódésben
való egyenlótlen haladás folytán, valamint azon tórekvés kóvetkeztében, mely
a nyelvnek idegen elemektól való megtisztítására és tisztán tartására irányúl,
mind mennyiségi, mind minóségi tekintetben külónbség van a múveltek
és a múveletlenek szókészlete kôzt a románoknál is, mint más népeknél.
E külónbség azonban hovatovább csókken a szerint, a mint a kózmúvelódés
mind jobban teijed á nép alsóbb osztályai kózótt is. Ezenfólúl az idegen
népelemek betelepedése is hatással volt a románok szókészletére annyiban,
hogy az ó révükón elég nagy számú idegen szó szivárgott a nép nyelvébe,
minók pl. hutâ (üveghuta) steclárie helyett, p/rí (kôtény) opreagà hclyett,
turuc (vissza, a német zurück) ínapoi helyett, coynirnic (lakó) chiriaç vagy
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bukovina, Volume 20
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Bukovina
- Volume
- 20
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1899
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 548
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch