Page - 426 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

426 a fal vastagságával együtt 7-v méter; a solki újabh (emploni szélcsségc 10, niagassága 11 méter; Dragomirna kolostor pompas templomának szélcsségc alig ÍO méter, magassága ellenben 17 méter. A templomok nagy magassá- gának másik oka az azokat rendszerint óvezó várszerú kerító falakban és ázoknak tornyaiban rejlik, a mennyiben a templomnak, hogy messzebbról is látható legyen, ezek fólótt uralkodnia kellett. Végúl az éghajlati sajátosságok is megkóvetelték a meredek, magas fódeleket, a minek kóvetkezménye volt, hogy a kupolát és a falakat is magasabbra építették, noha, miként azonnal kiderúl, a fódél sajátos tagoltságánál fogva a kupola kivúlról majdnem egészen látható volt. A templom falának nagyobb magassága kóvetkeztében csókkent annak szilárdsága, a mi tóbbszór egy felól abban mutatkozott, hogy az oldalfalak nem voltak képesek kellóképen ellenállani a hevedereknek, melyeken a kupola nyugodott, más felól pedig abban, hogy a boltozat megrepedezett. Ezen a bajón utólag emelt támasztó pillérek által iparkodtak segíteni. Tudva levó, hogy a konstantinápolyi Sophia templomon is alkalmazták már a támasztó pilléreket. A moldvai késóbbi épúletek azonban már elejétól kezdve támasztó pillérekkel voltak ellátva, s pedig rendszerint mindegyik oldal-apsist két támasztó pillér fogta kózre, azonkivúl gyakran a nyugati fal két sarkán egy-egy átlós helyzetú támasztó pillér állott, végúl pedig egy alacsonyabb a fó apsis kózepén nyíló kis ablak alatt. A támasztó pillérek eleinte általában egyszerúek voltak, késóbb azonban a csúcsíves építészet hatása alatt fólfelé két—három fokozatban vékonyodó alakot nyertek. Utóbb a támasztó pillérek megfelelóen kisebbítve díszító szolgálatot is teljesítettek a templom külsején, jelesúl a laterna csillag alakú talapzatán elhelyezve a laterna négy átlós oldalát élénkítették. A fal szilárdságát külónben az által is fokozták, hogy kivúlról kiszókelló lábazatot építettek hozzá, mely gyakran pad gyanánt szolgált. A kupola a byzanczi építészet jellemével egyezóleg kerek fódelú volt; a déli vidéken most is olyan; de Bukovinában az éghajlatra való tekintetból a kerek fódelet meredek sátorfódél, valamint a hajónak eredetileg lapos fódelét is meredekebb nyeregfódél váltotta fól. Azonban, hogy ez utóbbi el ne takarja a kupola lábát, sót ellenkezóleg, hogy a kupola még jobban kiemelkedjék, a nyeregfódelet tóbb részre osztották akként, hogy a laterna kózelében kevésbbé meredek fódélrészeket illesztettek a tetózetbe. A templomok hajójában, igy Badeutzban, Woronetzben, Watra-Moldawitzában, Suczawitzában, stb., a bejárattól jobbra esó úgy nevezett fogadalmi falon ábrázolt templomnak