Seite - 426 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20
Bild der Seite - 426 -
Text der Seite - 426 -
426
a fal vastagságával együtt 7-v méter; a solki újabh (emploni szélcsségc 10,
niagassága 11 méter; Dragomirna kolostor pompas templomának szélcsségc
alig ÍO méter, magassága ellenben 17 méter. A templomok nagy magassá-
gának másik oka az azokat rendszerint óvezó várszerú kerító falakban és
ázoknak tornyaiban rejlik, a mennyiben a templomnak, hogy messzebbról is
látható legyen, ezek fólótt uralkodnia kellett. Végúl az éghajlati sajátosságok
is megkóvetelték a meredek, magas fódeleket, a minek kóvetkezménye volt,
hogy a kupolát és a falakat is magasabbra építették, noha, miként azonnal
kiderúl, a fódél sajátos tagoltságánál fogva a kupola kivúlról majdnem egészen
látható volt.
A templom falának nagyobb magassága kóvetkeztében csókkent annak
szilárdsága, a mi tóbbszór egy felól abban mutatkozott, hogy az oldalfalak
nem voltak képesek kellóképen ellenállani a hevedereknek, melyeken a kupola
nyugodott, más felól pedig abban, hogy a boltozat megrepedezett. Ezen a
bajón utólag emelt támasztó pillérek által iparkodtak segíteni. Tudva levó,
hogy a konstantinápolyi Sophia templomon is alkalmazták már a támasztó
pilléreket. A moldvai késóbbi épúletek azonban már elejétól kezdve támasztó
pillérekkel voltak ellátva, s pedig rendszerint mindegyik oldal-apsist két
támasztó pillér fogta kózre, azonkivúl gyakran a nyugati fal két sarkán
egy-egy átlós helyzetú támasztó pillér állott, végúl pedig egy alacsonyabb
a fó apsis kózepén nyíló kis ablak alatt. A támasztó pillérek eleinte általában
egyszerúek voltak, késóbb azonban a csúcsíves építészet hatása alatt fólfelé
két—három fokozatban vékonyodó alakot nyertek. Utóbb a támasztó pillérek
megfelelóen kisebbítve díszító szolgálatot is teljesítettek a templom külsején,
jelesúl a laterna csillag alakú talapzatán elhelyezve a laterna négy átlós oldalát
élénkítették. A fal szilárdságát külónben az által is fokozták, hogy kivúlról
kiszókelló lábazatot építettek hozzá, mely gyakran pad gyanánt szolgált.
A kupola a byzanczi építészet jellemével egyezóleg kerek fódelú volt;
a déli vidéken most is olyan; de Bukovinában az éghajlatra való tekintetból
a kerek fódelet meredek sátorfódél, valamint a hajónak eredetileg lapos fódelét
is meredekebb nyeregfódél váltotta fól. Azonban, hogy ez utóbbi el ne takarja
a kupola lábát, sót ellenkezóleg, hogy a kupola még jobban kiemelkedjék, a
nyeregfódelet tóbb részre osztották akként, hogy a laterna kózelében kevésbbé
meredek fódélrészeket illesztettek a tetózetbe. A templomok hajójában, igy
Badeutzban, Woronetzben, Watra-Moldawitzában, Suczawitzában, stb., a
bejárattól jobbra esó úgy nevezett fogadalmi falon ábrázolt templomnak
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bukovina, Band 20
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bukovina
- Band
- 20
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 548
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch