Page - 513 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20
Image of the Page - 513 -
Text of the Page - 513 -
513
s még a bukovinai kerúleti hivatal fólállitása idején (1786) is csak úgy lehetett
a kéménysepró mesterséget meghonosítani, hogy a kormány maga alkal-
mazott egy állami fizetéses kéményseprôt, a ki fuvarra szóló utalványnyal és
úti átalánynyal támogatva végezte szolgálatát. De 1788-ban már Czernowitz-
ban mégis mintegy lOOO-re ment az iparosok és hozzátartozóik ôsszes száma.
Az elsó polgári gyógyszertár 1785-ben nyílt meg Czemowitzban. Ugyanez
évben telepedett le a városban az elsó órás. A legelsó sórfózót pedig a
császári kamara-kincstár kôltségén 1786-ban építették a Czernowitz melletti
Zuczkában ; ugyanígy két gabnaórló malmot is „német módra" berendezve,
az egyiket Kotzmanban, a másikat a Szereth folyón. 1804-ben az egész
tartomány terúletén mindóssze 641 ipari vállalatot számláltak, nevezetesen
1 szerszám-kovácsoló hámort, l (lveghutát (Krasnában), 9 hamuzsír-gyárat,
4 serfózót, 29 pálinkafózót, 215 órlómalmot és 3 kallót.
Némi iparezikkek készítésével foglalkoztak a tartományban lakó czigá-
nyok is, a kik fóleg kanál- és zsindelyfaragással, érezóntéssel, lakatosmunkával,
bádogos- és bodnármesterséggel keresték kenyerüket, s ebben a tanúltabb
iparosok nélkül szúkólkódó idóben elég jól megállták helyûket.
Az aránylag már mégis nagyobb számú kézmíves iparágak fokozatos
fejlódése arra indította a ezernowitzi kerúleti hatóságot, hogy az 1778 május
9-ki czéhszabályzat behozatalát javasolja a bécsi kormánynak. Az elsó czéhek
az 1804 június 28-ki udvari rendelet alapján szervezkedtek. Az ekkor
„Bukovinai kerúlet" nevén Galicziába esatolt tartományt három ezéhkerúletre
osztották, ú. m. a czernowitzira, suczawaira és szerethire. Ez intézkedés
vetette meg a tartományban az iparágak szervezkedésének szilárd alapját.
A foldmívelésnek mindegyre nóvekvó jóvedelmezósége, a melyet a
czélszerú intézmények tettek hovatovább lehetóvé, egyre sürgetóbben kóve-
telte az alkalmasabb kôzlekedési útak és eszkôzôk létesitését. A kózgazdaság
e fontos tényezói ugyanis igen siralmas állapotban voltak a tartomány bekebe-
lezése idején, úgy, hogy Splényi tábornok nem kevesebb mint 70 hidat volt
kénytelen építtetni, hogy csapatai az országban járhassanak, kelhessenek.
Mindazáltal még Enzenberg tábornok ide érkeztekor is csak életveszélylyel
lehetett a Pruth, Dnieszter és Szereth folyókon átkelni. 1781-ben még alig
volt a tartományban csak egyetlen valamennyire járható út is. Az elsó rendes
országút, a tartományt éjszakról délnek átszeló 113.4 kilométer hosszú, ú. n.
wikowi katonai út építéséhez 1786-ban fogtak hozzá s 1809-ben készúltek
el vele. Ez az út a galicziai határtól Storozynetzen és Wikowon át a román
B. 66
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bukovina, Volume 20
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Bukovina
- Volume
- 20
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1899
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 548
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch