Page - 26 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

26 Zólyomtól délre, a Szalatna és Garam bal oldalán a megye határáig, a kis-kriváni hágó és Garam-Berzencze közt terjed az Osztroszki hegység. Ennek legmagasb hegye, a Jávorja (1.024 méter), a nógrádi határon áll s tanyaszerú irtványkózségekkel van tele. A hegységet számos út szeli, s ezért a megye legjárhatóbb részei kózé tartozik. A fó út Zólyomból Korponának tart Dobronyán át, hol egyik ága Tót-Pelsócznek fordúl. Tót-Pels'ócz a megyének legnagyobb irtványkózsége; 11.518 hold határában 20 irtvány áll 3.300 lakóval. Van fürdóje is. Szomszédja, Szász-Pels'ócz, egykor kivált- ságos német telep volt; a XVI. században órtorony állott itt, melyet Zólyom- megye volt köteles épségben tartani s állandóan 25 fónyi órséggel ellátni. Dobronya már 1254-ben kapott kiváltságot és szomszédaival: Bábaszékkcl és Pelsóczczel együtt csakhamar annyira folvirágzott, hogy Nagy Lajos 1351-ben 50 márkára tette a királyi taksájukat. Román múvészetú fallal kerített temploma dombon áll. Innen egy órányira éjszakra Dobró vár romjai láthatók. Hajdan afiele rablólovagvár volt ez; majd utóbb arról lett nevezetessé, hogy a Verbóczy család birtokába jutott, s Verbóczy István állítólag itt írta a Tripartitumot. BábaszSk egy ideig az esztergom-szent- tamási préposté volt, majd Dobronyával és Szász Pelsóczczel együtt Borbála, Erzsébet, Beatrix királynék bírták. Bábaszék román stilú templomának csak a tornya maradt meg; igen régi a kereszteló-medenczéje, s 12 mázsás harangja M.CCC.LVIII. évszámmal van jelölve. A selmeczi hegyvidékben a Kecskés-vólgy ósidók óta bányászatáról híres. Ebben a völgyben volt a kecskési vár, melynek ma már alig van romja is. A vasút Selmeczbányáról kohók és zúzók mellett halad az árnyas völgyön le Garam-Berzenczéig, hol a budapest-ruttkai fó vonallal egyesúl s egy szép völgyszoroson át Zólyomból Barsmegye terúletére lép. A zólyomi egykori óserdók a századok folyamán tetemesen megritkúltak. Századokon emésztette fáját a bányászat, kohászat, a nagyban úzótt szén- égetés és a fakereskedés. Ezer számra keletkeztek a favágó telepek nemcsak a kincstári erdók területén, hanem a városok és magán tulajdonosok erdó- területein is. Breznóbányának 1696-ban 473 favágó telepe volt. Az óserdó eltúnt, s havasi rét, legeló, itt-ott szántófold foglalta el a helyét. De Zólyom újabb erdósége most is nagy értékú. Az erdei fanemek minden faja talál- ható itt. Legbecsesebb a tölgy, bükk és a fenyú tóbb faja. A bükk kitúnó, s azért pl. Beszterczebánya kórnyékén annyira letarolták a bükkerdóket, hogy ma az ottani bútorgyár a bükkfát Zemplénból kénytelen szerezni.