Seite - 26 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21
Bild der Seite - 26 -
Text der Seite - 26 -
26
Zólyomtól délre, a Szalatna és Garam bal oldalán a megye határáig,
a kis-kriváni hágó és Garam-Berzencze közt terjed az Osztroszki hegység.
Ennek legmagasb hegye, a Jávorja (1.024 méter), a nógrádi határon áll s
tanyaszerú irtványkózségekkel van tele. A hegységet számos út szeli, s ezért
a megye legjárhatóbb részei kózé tartozik. A fó út Zólyomból Korponának
tart Dobronyán át, hol egyik ága Tót-Pelsócznek fordúl. Tót-Pels'ócz a
megyének legnagyobb irtványkózsége; 11.518 hold határában 20 irtvány
áll 3.300 lakóval. Van fürdóje is. Szomszédja, Szász-Pels'ócz, egykor kivált-
ságos német telep volt; a XVI. században órtorony állott itt, melyet Zólyom-
megye volt köteles épségben tartani s állandóan 25 fónyi órséggel ellátni.
Dobronya már 1254-ben kapott kiváltságot és szomszédaival: Bábaszékkcl
és Pelsóczczel együtt csakhamar annyira folvirágzott, hogy Nagy Lajos
1351-ben 50 márkára tette a királyi taksájukat. Román múvészetú fallal
kerített temploma dombon áll. Innen egy órányira éjszakra Dobró vár
romjai láthatók. Hajdan afiele rablólovagvár volt ez; majd utóbb arról lett
nevezetessé, hogy a Verbóczy család birtokába jutott, s Verbóczy István
állítólag itt írta a Tripartitumot. BábaszSk egy ideig az esztergom-szent-
tamási préposté volt, majd Dobronyával és Szász Pelsóczczel együtt Borbála,
Erzsébet, Beatrix királynék bírták. Bábaszék román stilú templomának
csak a tornya maradt meg; igen régi a kereszteló-medenczéje, s 12 mázsás
harangja M.CCC.LVIII. évszámmal van jelölve.
A selmeczi hegyvidékben a Kecskés-vólgy ósidók óta bányászatáról
híres. Ebben a völgyben volt a kecskési vár, melynek ma már alig van
romja is. A vasút Selmeczbányáról kohók és zúzók mellett halad az árnyas
völgyön le Garam-Berzenczéig, hol a budapest-ruttkai fó vonallal egyesúl
s egy szép völgyszoroson át Zólyomból Barsmegye terúletére lép.
A zólyomi egykori óserdók a századok folyamán tetemesen megritkúltak.
Századokon emésztette fáját a bányászat, kohászat, a nagyban úzótt szén-
égetés és a fakereskedés. Ezer számra keletkeztek a favágó telepek nemcsak
a kincstári erdók területén, hanem a városok és magán tulajdonosok erdó-
területein is. Breznóbányának 1696-ban 473 favágó telepe volt. Az óserdó
eltúnt, s havasi rét, legeló, itt-ott szántófold foglalta el a helyét. De Zólyom
újabb erdósége most is nagy értékú. Az erdei fanemek minden faja talál-
ható itt. Legbecsesebb a tölgy, bükk és a fenyú tóbb faja. A bükk kitúnó,
s azért pl. Beszterczebánya kórnyékén annyira letarolták a bükkerdóket,
hogy ma az ottani bútorgyár a bükkfát Zemplénból kénytelen szerezni.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (II), Band 21
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (II)
- Band
- 21
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 499
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch